A napokban derült ki, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megnövelte a szervezetnél a magyarországi uniós támogatásokkal kapcsolatos feltételezett visszaéléseket vizsgáló munkatársak számát. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke hónapok óta heti rendszerességgel tartott sajtótájékoztatókon mutat be olyan vidékfejlesztési is egyéb projekteket, ahol sokszor tíz-százmilliók mennek el az ellenzéki politikus szerint egyértelműen megkérdőjelezhető módon. Az ATV Szabad szemmel című műsorában az LMP-s politikust Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával ültették egy asztalhoz a téma kapcsán.
Úgy tűnik, néhány éve egyesek igen jól értesültek lehettek, amikor már a vonatkozó törvény hatálybalépése előtt – 2012. december elején – letelepedésikötvény-forgalmazó céget alapítottak Hongkongban. Pedig ilyen vállalkozást csak a magyar kötvény értékesítésére lehetett létrehozni.
Ki ne unná már az állandó siránkozást az alulfinanszírozott egészségügyről – pedig van itt pénz bőven, a megfelelő szervezeti megoldásokkal, helyi, esetleg magasabb kapcsolatrendszerrel a hivatalos OEP-forrásokból is nagyon szép jövedelmekhez lehet jutni. Az uniós források pedig valóságos kincsesbányát jelentenek a rátermetteknek a teljes egészségügyi szolgáltatói vertikumban. Az üzlet működtetéséhez szükség van egy önkormányzatra és néhány cégre, meg persze a megfelelő együttműködésre a vezetők között. A történetünk ugyan egy konkrét dél-alföldi kisvárosból való, de korántsem nevezhető egyedinek. Éppen ezért, mivel a teljes modellt szerettük volna bemutatni, viszont a sztori néhány elemére nem tudtunk perképes bizonyítékot találni, inkább lemondtunk a szereplők és a helyszínek nevéről – feltesszük, sokan így is a maguk településére fognak ismerni.
Egy, a múlt héten elfogadott törvénymódosítás a kabinetnek is lehetővé teszi alapítványok létrehozását. Sőt a civil szervezetekkel ellentétben a bíróság a kormányalapítványokat gyorsított eljárással jegyezné be.
„A Népszabadság az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt, a példányszám drasztikusan csökkent, mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt" − mondta Heinrich Pecina osztrák üzletember, a lapot is kiadó Mediworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője a Profil című osztrák gazdasági hetilap online kiadásában szombaton megjelent interjúban, írja az MTI.
Egy olyan emberre bízta a kormány a Sportkórház sorsát, akit hét évvel ezelőtt a saját kollégái rúgattak ki az intézményból. Az orvosok úgy ismerik őt, mint aki nem felejt, és meg vannak róla győződve, hogy pusztán bosszútól robbantja majd szét a társaságot, amihez a kormányzat felső köreiben mozgolódó barátaitól kap majd segítséget. Amikor a történet főszereplőjét kerestük, válaszokat ígért, de helyette inkább más módszert választott az álláspontja közléséhez.
Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó hotelek fejlesztése miatt született a szállodaipart jól ismerő forrásaink szerint egy banki döntés. Ennek értelmében a vendéglátás területén 44 milliárdos kamatmentes hitelt lehet igényelni a kizárólagos állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.
Egyre furcsább céghálók alakulnak ki a már eddig is átláthatatlan letelepedésikötvény-üzletben. A European Settlement Immigration Service Ltd. most tűnt fel a piacon, fél áron forgalmazza az államkötvényt, sőt két másik közvetítőcéggel is leszerződött.
A Népszabadság megszün(tet)ését a fideszes politikusok, kormányközeli média és a jobbos kommentelők jelentős része egyszerű ésszerű kiadói döntésnek tartja, mivel így diktál a magasságos piac. A veszteségeket a “Mediaworks” (azért tettük idézőjelbe, mert nem tudjuk, hogy kinek a kezébe kerül a kiadó) nem akarta tovább finanszírozni. Tény, hogy 2011 és 2015 között a Népszabadság a főtevékenységből adódó üzemi eredménye (ez nem az adózott eredmény, hanem az, amiben nincsenek benne a pénzügyi tranzakciók, egyéb, nem lapeladásból, reklámból származó bevételek) nagyjából 2,5 milliárd veszteséget okozott a kiadójának. Így normális esetben a Népszabadság kiadásának “felfüggesztése” mögött igenis lehet piaci okokat keresni és találni. Csakhogy az a kormányközeli média használja a piaci okokat bunkósbotként, amelyik egyáltalán nem a piacból él, hanem közpénzből. Szemben a Népszabadsággal. Nézzük.
Heinrich Pecina, a Népszabadságot a hétvégéig megjelentető, majd bizonytalan időre bezáró kiadó tulajdonosa időt nyerhet osztrák bűnperében – a magyar hatóságok nem biztos, hogy kapkodni fognak, amennyiben jogsegélykérelem érkezne Bécsből, ahol Pecinát sikkasztással vádolják. Akár ez is lehetett az egyik meggyőző érv, ami miatt Pecina elvégezte a piszkos munkát a feltételezett leendő tulajdonos, egy Mészáros Lőrinchez közel álló vállalkozás helyett. A pénzügyi veszteséggel érvelés pedig ebben a formában egy ordas nagy kamu, ezt mindjárt igazoljuk is.
