language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Személyek:

Kövér László highlight_off

Kövér László

1959. december 29-én született Pápán. Nős, felesége (Bekk Mária) néprajz-történelem szakos középiskolai tanár. Három gyermekük született (Vajk, Botond, Csenge). 1978-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 1986-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapítója, 1984-1988 között szenior, illetve nevelőtanár. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, 1987-1988-ban a MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja. 1990-től a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének vezetőségi tagja, 1994-től elnöke. 


1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1989 nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon. 1988. októberben a párt országos választmányának tagjává, majd 1993-ban a párt egyik alelnökévé s így az elnökség tagjává választották. 1997 és 1999 között, majd 2001. májustól pártja ügyvezető alelnöke. 2000. január 30. és 2001. május 5. között a párt elnöke. 2002 nyarán az országos választmány elnöke lett, 2003. június 28-án az általános tisztújítás során újjáválasztották; választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1994. június 28. és július 31. között frakcióvezető. 1998. július 8-tól 2000. május 3-ig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Kutatóintézetek az Orbán-kormány árnyékában: tudósok közt rezsimszolgák

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk

Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs.

Emlékeznek még Kaya Ibrahimra? És Josip Totra?

A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.

Szabolcsi belharc a fideszes Döbrögik vidékén

Új főigazgatót kapott februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal. Polgári András kinevezése látszólag mínuszos hír, még az állami távirati iroda sem foglalkozott vele. Pedig az eseménynek önmagán túlmutató jelentősége volt: az önkormányzatokat ellenőrző, a helyi polgármestereket felügyelő, a törvényesség őreként működő megyei hivatalban csaknem egy hónapon keresztül totális fejetlenség uralkodott.

Nagygazdák: Mészáros Lőrinc ott liheg Csányi és Simicska nyomában

A felcsúti polgármester agrárcégei tavaly még csak 55 százalékkal növelték uniós és állami támogatásaikat, idén viszont már elkerülhetetlennek látszik a duplázás. Idén már 900 millió forint körül lehet az a pénz, amelyet a megművelt terület mérete és a gazdálkodás módja alapján a Mészáros-cégek támogatásként besöpörhetnek. Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségei azonban még mindig csak távolról követik Csányi Sándor és Simicska Lajos vállalkozásainak pénzfelszívó képességét.

A Kövér-fivér, aki vállalkozott: százmilliós tartozások, fantomok és kollégisták

„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” – szerénykedett Kövér László házelnök az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz minapi rendezvényén. És valóban: a Kövér-családban nem ő, hanem fivére, Kövér Szilárd volt a cégfelelős. A hőskorban nyakig benne volt a pártközeli, utóbb elkayásított szatellitcégekben, utóbb a nyomdabizniszbe zsilipelt. Az erős hátszélen nem múlott, hogy nem aratott nagy gazdasági sikereket, jelenleg egyetlen szerény tanácsadó vállalkozást futtat.

Kövért és Lázárt gyengíti Habony Árpád erősödése

Bár a közvélemény eddig főleg a Fidesz gazdasági hátországában zajló háborúról értesült, a választások óta olyan hatalmi átrendeződés zajlik a pártban, melyre 2002 óta nem volt példa. Ez nemcsak Simicska Lajost, hanem Orbán másik régi szövetségesét, Kövér Lászlót is érinti, aki számos kérdésben "különvélekedett" az utóbbi időben. Hiába duzzadt hatalmasra a hivatala, Lázár János sem érezheti jól magát: a fejére nőtt a miniszterelnök első számú bizalmasa, Habony Árpád.

A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét

Az építőipar lanyha teljesítménye ellenére tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A kőbányászati boom csak lokális jelenség lehet: a konkurens bányák mindegyikének csökkent ugyanis az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy közgépes projekt áll.

Sejtelmes erők dúltak a kormány első nagy belháborújában

Fellegi Tamás az egyik legfontosabb minisztérium vezetőjeként egyik konfliktusból került a másikba, bukása pedig egyben a kormányzati kötődésű gazdasági háttéremberek megerősödésének is a története. A Fidesz körüli gazdasági birodalomról szóló kétrészes cikk második darabja.
Találatok: [9]  Oldalak:   1