K-Monitor Adatbázis

A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.

Az átláthatóság hiánya bizalmatlanságot és bizonytalanságérzetet eredményez – mondta Kathrina Ramberg, a Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese a Transparency International Magyarország sajtótájékoztatóján. Az esemény apropója a 2016-os Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perception Index – CPI) adatainak ismertetése volt, a kedden megjelent jelentésből pedig kiderült, hogya magyarországi korrupció úgy nő, mintha nem lenne holnap.

Áprilisig le akarja zárni a kormány a Modern Városok Programot, vagyis a következő hónapokban nemcsak Szegedet, hanem mind a négy eddig kimaradt megyei jogú várost felkeresi a miniszterelnök – értesült a hvg.hu. A fejlesztések forrásigénye eddig 800 milliárddal lépi túl a tavaly véglegesnek gondolt összeget.

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

A kormány eddig 7 milliárd forint költségvetési forrást rendelt az Alba Aréna-projekt megvalósítására, a teljes, most 13 milliárdosra saccolt költség többi részét a város állja. Csakhogy Fehérvár (is) úgy vág bele a csarnoképítésbe, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatban nem készültek gazdaságossági számítások.

A napokban véget ért a riói olimpia, így lassan kezdhetünk készülni a négy év múlva esedékes tokiói játékokra. Minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy alig egy év múlva dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es esemény színhelyéről, melyre Budapest is pályázik. Ráadásul egyre inkább úgy néz ki, hogy eséllyel pályázhatunk, bár ez részben a vetélytársak meggyengülésének köszönhető. Ha viszont ez megvalósul és a magyar illetékesek jól lobbiznak, akkor akár az 1984-es olimpiához hasonló sikertörténet is lehet a budapesti rendezés.