language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [80]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Kötvényüzlet: Pesttől Párizsig érnek a húszezresek

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) végleges adataiból kiderült, hogy 6585 bevándorlónak jegyeztek le állampapírt a közvetítővállalkozások. Az egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett cégek ezzel 155 milliárdos bevételt könyvelhettek el. Jól járt a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez és Habony Árpádhoz, a kormányfő tanácsadójához köthető ügyvédi iroda is. Kosik Kristóf cége vehette át a letelepedési engedélyeket, ezért ügyfelenként ötezer euró ütötte a markát. Az iroda ebből tízmilliárd forinthoz jutott. Vagyis a kötvényprogram összesen 165 milliárdos bevételt hozhatott a Fidesz-közeli érdekköröknek. Ez akkora összeg, hogy ha húszezer forintos bankjegyeket fektetnénk hosszában egymás után, a sor légvonalban Budapesttől Párizsig érne.

Végleges: húszezer bevándorló érkezett a kötvényprogrammal

Több mint fél évvel a letelepedési kötvényprogram felfüggesztését követően közölte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a végleges adatokat. Ezek szerint 6538 külföldi személy kapott letelepedési engedélyt befektetőként és további 47 fő tartózkodási engedélyt, vagyis ennyien nem éltek a lehetőséggel, és nem váltották át a tartózkodási engedélyt letelepedési engedélyre – válaszolta a BMH a Lánchíd Rádió közérdekűadatigénylésére. Összesen tehát 6585 külföldi vett részt a programban. Családegyesítés címszó alatt további 13 300 bevándorló kapott magyar letelepedési engedélyt.

Kína-biznisz: óriási dobásra készül a Habony–Rogán-érdekkör

A letelepedésikötvény-program kulcsfigurája, Boros Attila vette át azt a Metróber Kft.-t, amelyet korábban az MSZP pénztárnoki csapata használt. Ezzel a Habony–Rogán-érdekkör betette a lábát az infrastruktúrafejlesztési óriáspiacra; a cég akár a Budapest–Belgrád-vasútprojektben is részt vehet. Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Paks2 volt vezetői és politikához közeli vállalkozók is feltűnnek a kiszivárgott máltai iratokban

A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.

Szabotálták a fideszesek Pintérék meghallgatását

Hiába hallgatta volna meg a parlament költségvetési bizottsága a letelepedési kötvényekről Varga Mihályt, Pintér Sándort és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) két vezetőjét is, a fideszesek hetedszer is elszabotálták ezt. Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője lapunknak leszögezte: nyolcadszor is próbálkozik.

Megrettent a Fidesz: nem számol be a kormány a kötvényüzletről

A letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban kellett volna mérleget vonnia a kormánynak az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A napirend szerint Pintér Sándor belügyminiszter a „nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerző befektetők, illetve családtagjaik számáról” ad tájékoztatást, míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a „program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról” adott volna információt.

Rogán Antal ügyvédje intézi az Arton ügyeit is

A Fővárosi Cégbíróságnál leadott dokumentumok szerint Kosik Kristóf – Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek és Habony Árpádnak, a kormányfő informális tanácsadójának ügyvédje – intézi az egyik letelepedésikötvény-forgalmazó, az Arton Capital Hungary Kft. hivatalos ügyeit. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a társaságból még májusban kiszállt két tulajdonos, köztük a névadó Arton Group is, így az egyedüli tag Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa, a bolgár származású Balogh Radosztina maradt.

Lett letelepedési kötvény „váltja” a magyart

Miután a magyar kormány áprilistól szünetelteti a letelepedési állampapírprogramot, a piacon a lett kötvényprogram vált a legnépszerűbbé. A rigai kabinet 2015-ben indította el kötvényvásárlási programját, amely a magyarhoz hasonló, azzal a kivétellel, hogy ott nyeresége is származik belőle az államnak, nem úgy, mint hazánkban. A lett állam nem fizet kamatot az állampapír után, azaz ingyen használja a külföldi bevándorló pénzét. Lettországban bármilyen ügynökség árulhatja a letelepedési papírokat, ezért egészséges verseny bontakozott ki a nemzetközi vízumpiacon.

Orbán húszezer bevándorlót engedett be

Csak szeptember közepén láthatunk tisztán letelepedésikötvény-ügyben, miután Orbán Viktor miniszterelnök egy elegáns mozdulattal kitolta az ügyintézési határidőt. Hiába szünetelteti a kormány március 31-től a letelepedési programot, még mindig nem állnak rendelkezésre végleges adatok arról, hogy hány bevándorló érkezett a kötvényprogramon keresztül Magyarországra. Demeter Márta független országgyűlési képviselő június 30-i dátummal kérte le az adatokat. Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából azonban kiderült, hogy több száz befektetőnek és több ezer családtagnak még ügyintézés alatt áll a letelepedési engedélye.

Kötvényügy: csomagküldő vitte ki a letelepedési engedélyt

Túl kockázatosnak találták egy ukrán üzletember jogászai a magyar letelepedési kötvényprogramot, ezért az utolsó pillanatban elállt a szerződés aláírásától a gazdag ügyfél. Még évekkel ezelőtt történt az eset, lapunk most jutott hozzá az alá nem írt szerződéshez. Az ukrán üzletember ügyvédei leginkább azt kifogásolták, hogy a letelepedési kötvényprogramban offshore cégekkel kell szerződni, és az ügyfelek nem jutnak hozzá a magyar állampapírhoz, hiszen nem a külföldi, hanem az offshore cég jegyzi le, vagyis hivatalosan ő a kötvény tulajdonosa.
Találatok: [80]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>