Kulcsszavak: |
|
Lapok: |
A korrupció fajtái – De mit tehet az OLAF?
Giovanni Kessler, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) főigazgatója a napokban Budapesten Polt Péter legfőbb ügyésszel parolázott, és jónak nevezte kettejük kapcsolatát. Arról nem beszélt, hogy a magyar kormány a folyamatban lévő húsz itteni ügy jelentései közül csak egyet publikált: azt, amelyik a 4-es metró körüli, a szocialista kormányok és a szabad demokrata főpolgármester hivatali ideje alatt elkövetett szabályszegésekről szól. A hivatalosság és vele az OLAF is hallgat a Város Szíve programról, a felcsúti kisvasútról vagy az Elios Zrt.-ről szóló, tehát a Fidesz vezérkarával kapcsolatba hozható vizsgálatokról.
Illegálisan vettek kötvényeket a cégek?
A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak.
„Egyszerű lopás” a letelepedési biznisz?
Immár negyedszerre ült össze tegnap a letelepedési kötvényeket vizsgáló parlamenti bizottság. A másfél órán át tartó megbeszélés során a 2013-ban indult kötvényprogramot elemezték a meghívottak. Ebből kiderült, hogy nem érte meg Magyarországnak a konstrukció, az állam csak veszített a programon, miközben szinte ellenőrzés nélkül kapott közel 17 ezer külföldi letelepedési engedélyt, amellyel szabadon mozoghatnak a schengeni-övezetben. A kormányközeli offshore cégek eközben 115-130 milliárd forintos profitra tettek szert, a költségvetésből pedig 42 milliárd forint vándorolt a közvetítő vállalkozásokhoz.
Beárazta a piac is a rendszerszintű korrupciót
Mérföldkőhöz érkezett Magyarország, miután nemcsak az ellenzéki pártok és a kormány által „démonizált” civil szervezetek figyelmeztetnek a hazai politikai korrupció kiterjedtségére, hanem a pénzügyi piac is lényegében beárazza a rendszerszintű korrupciót. Legalábbis nehéz más magyarázatot adni arra, hogy mitől lőtt ki egy magáncég részvénye a hétfői tőzsdenyitást követően. A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. papírjai ugyanis közel 20 százalékot emelkedtek, pedig semmilyen olyan üzleti hírről nem érkeztek információk, amelyek a cég részvényárfolyamát érdemben befolyásolták volna.
Jobbik: információkat tüntetnek el Pharaon-ügyben
A Jobbik Ghaith Pharaon szaúdi üzletember beutazási dokumentációjának nyilvánosságra hozatalát kéri a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM).
Tarsoly: Szijjártóval egyeztettem a vízumügyek kiszervezéséről
Tarsoly Csaba, a csődbe ment Quaestor vezetője azt állította az ellene és társai ellen zajló per hétfői tárgyalásán, hogy őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kereste meg a vízumok kiszervezésének ötletével.
Amnesztiával menthetik az offshore-vagyont
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a legújabb adóamnesztiát, hivatalos nevén az utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvény szerint a magánszemélyek a korábban, legkésőbb 2016. június 30-áig megszerzett bizonyos jövedelmeiket kedvező mértékű közterheket leróva legalizálhatják. Szakértők szerint láthatóan az adóparadicsomokban megszerzett jövedelmeket vették ezzel célba.
Bécsben is árulják a letelepedési kötvényeket
A nyugati nyitás első állomásaként már Bécsben is hozzá lehet jutni magyar letelepedési kötvényhez.
Felülről vezérelt a korrupció Magyarországon
A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált és felülről vezérelt Magyarországon – jelentette ki Martin József Péter a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója a szervezet éves korrupciós jelentését ismertető tájékoztatón. Szerinte köztes rendszerben élünk, azaz a hatalom nem nevezhető diktatúrának, de nem is jogtisztelő, a hazai korrupciós szint pedig ehhez igazodik.
Váratlan helyről kapott kritikát Orbán Viktor
Meglepően kemény bírálatokat is megfogalmazott éves értékelésében a kormánypártok egyik legfontosabb háttérintézménye, a Professzorok Batthyány Köre. Az 1995-ben alapított szervezet értékelését deklaráltan jobboldali, konzervatív értékek mentén végzi, a január közepén kiadott elemzésében mégis igen erős megállapítások találhatók a korrupcióról, valamint a gazdasággal, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban is.