K-Monitor Adatbázis

A korrupció csatornáit vagy az együttműködés platformjait nyitják meg a stratégiai megállapodások? A TI legújabb tanulmánya szerint mindkettőt és egyiket sem.

Közel egy éven keresztül figyeltette, vizsgálta a kormány az RTL hírműsorait, majd megállapította, hogy a tévé elfogult a kabinettel szemben, túl sok „negatív” hírt közöl, pedig a TV2 kiegyensúlyozottabb. A hvg.hu birtokába került vizsgálat információink szerint szerepet játszott abban, hogy a kormánypárt viszonya megromlott az tévétársasággal, mely végül a reklámadó fő célpontja lett. Az elemzés szerint az RTL még szegény gyerekeket is bevetett, hogy rossz színben tüntesse fel a rezsicsökkentést.

Jól megy a Telekom-leány T-Systemsnek: részvevője a Bubi és a Futár projekteknek, állandó szereplője a kormányzati beszerzéseknek, víziközmű kataszter készít, szállít például a NAV-nak és a nemzeti dohánykereskedőnek is.

A szektor nyereségét elszippantó, büntető jellegű reklámadó, illetve az Origo, a vezető hazai portál főszerkesztőváltása is azt bizonyítja, hogy a kormányalakítás idején különösen nehéz idők járnak a médiára. Közös a két történetben, hogy egyaránt megzavarták a Sanoma-csoport eladását, illetve azt a tervet, amely szerint a Sanoma digitális portfóliója az Origóval integrálódna.

Míg az anyacég Deutsche Telekomnak zsebpénz, a magyar leányának, a Magyar Telekomnak vérdíj lehetett az összeg - írja a Progresszív blog a német és a magyar cég vezéréreinek írt nyílt levelében.

A Transparency International nemzetközi összehasonlító felmérésén Magyarország több szempontból is nagyon rosszul végzett, annak ellenére, hogy a listán egy év alatt valamelyest előrelépett.

A Transparency International jelentésében Magyarország a legrosszabb besorolást kapta az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.

A Transparency international 37 országot vetett alá a OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének betartása kapcsán, Magyarország a legrosszabb minősítést kapta.

A magyar politika legnagyobb tabuja, hogy milyen forrásból fedezik működésüket a pártok. A kampányfinanszírozásról szóló cikksorozatunk második részéből kiderül, mire jó egy betarthatatlan rendelet, mennyit "illik" visszaosztani egy nagyberuházás nyertesének, és hogyan fizetik le a polgármestereket és önkormányzati képviselőket.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.