K-Monitor Adatbázis

A kormányközeli médiafelvásárlások sorához van köze a bankjának, az MKB-nek. Jutott a hitelekből a hozzá és üzlettársaihoz köthető vállalkozásoknak is.

2015-ben és 2016-ban hatalmas földprivatizáció zajlott le Magyarországon. Az állam 290 ezer hektár földet kínált eladásra, és ennek kétharmadát el is adta. A legnagyobb nyertesek Mészáros Lőrincék lettek: a felcsúti polgármester és családtagjai összesen több mint 1550 hektár állami földet vettek meg. Hosszú hónapok munkája után térképeken és különböző grafikonokon mutatjuk be a földárverések eredményeit.

Jelenleg még Mészáros Lőrinc a tulajdonosa a neves fegyverneki agrárcégnek, a Kunhalom Agráriának. A tavalyi beszámolóját még le sem adó társaságból azonban a felcsúti polgármester éppen kiszáll. A vevő a Bétéel Média Kft. Nem ismerős? Nekünk sem.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester megállíthatatlan vagyonosodásáról szólt az elmúlt egy-két év a hazai vállalati szférában. Orbán Viktor földije és barátja a politika és a gazdaság határán építheti birodalmát: bankok, építőipar, foci, média, izocukor, búzakeményítő, mangalica, ásványvíz, és így tovább, és így tovább. De vajon hogy néz ki a mindennapokban egy ilyen konglomerátum irányítása? Ki halmozza fel, vezeti és ki koordinálja össze ezeket a cégeket?

A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás.

5,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki cégeiből a felcsúti polgármester és felesége, ez rekord.

Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját, gyakorlatban a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József erről már 2015-ben elmondta a véleményét egy az Átlátszó által szervezett nyilvános beszélgetésen. Az idő őt igazolta.

Tucatnyi politikus házastársa részesült ugyanis földművesként az állami és unió­s támogatásokban a tavalyi évben a 2016-os adatok alapján. Sokan közülük csak most vágtak bele a mezőgazdaságba.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Nem állt le a felsőoktatás átalakítása: a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet. Hódmezővásárhelyt ugyanakkor érdekes módon nem érintené az átalakítás, Lázár János már biztosította erről a helyieket.