K-Monitor Adatbázis

2014 októberében vízumkérelmet adott be Magyarországra Ghaith Pharaon. Aztán a terrorizmus finanszírozásával vádolt, körözött bankár lázasan üzletelni kezdett Tiborcz Istvánhoz és a magyar államhoz kötődő cégekkel. Majd a magyar választók is megtudták, hogy Pharaon nagyon sötét figura, és Orbán elkezdte hajtogatni, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben. Az a durva. hogy még az is lehet, hogy Orbánnak igaza van. Ha így van, akkor az amerikaiak ravasz csapdát állítottak Orbánéknak, Tiborcz István pedig úgy lépett bele, mintha nem lenne holnap.

Kényelmetlen a hatalom számára, hogy kiderült, kik vették ki a Quaes­tor-cégekből az utolsó pillanatban a pénzüket, ezért igyekeznek a kifizetésekről szóló közleménnyel elterelni a figyelmet.

Kecskeméti görgőcsapágy-üzlet tulajdonosai, az ügyészség volt sofőrje és a Quaestor szóvivőjének férje is egy nappal a Quaestor bedőlése előtt vett ki több mint 10 millió forintot a brókercégtől - ez látszik azon a listán, amit az N1 Tv hozott nyilvánosságra. A Jobbikhoz kötődő internetes tévécsatorna azt állítja, hogy a többoldalas, 333 elemű listán azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek a neve szerepel, amelyek a legutolsó pillanatban mentették ki megtakarításaikat.

Nehezen átlátható kapcsolati háló épült ki mára az Orbán-család körül közel-keleti, török és más, Európán kívüli országokban élő, vagy onnan származó üzletemberekből. A tényleges üzletekből csak annyi látszik, hogy a miniszterelnök környezetéhez köthető cégek időnként közös ingatlanügyletekben vesznek részt ezen üzleti körök egyes tagjaival. Az viszont bizonyos, hogy a Bahreinben a helyi konzul kíséretében egy kormányszervnél magánlátogatást tevő Orbán Ráhel és Tiborcz István központi figurái ennek a kapcsolatrendszernek.

A nemzeti kereskedőház olyan szektorokban próbálja felpörgetni a magyar gazdaságot, amelyekre nem is gondolna az átlag halandó. Milliárdokért megy a magyar alma, de a csigában is kiaknázatlan lehetőségek vannak, akárcsak a gyapjúban. A Pick és a Sió termékeit viszont nem igazán tudják eladni. Kormányközeli tanácsadóinak köszönhetően az autóipar felé is nyit a cég, bár az nem igazán látszik, hogy ebből hogyan lesz 21. századi gazdasági csoda. Az annál inkább, hogy egy szűk kör elég jól járhat az állami nagyvonalúsággal.

Szellemi közösségként, baráti társaságként emlegették a tanúk azt a Birodalom elnevezésű „szervezetet”, amelyhez a nyomozó hatóságok gyanúja szerint az USA-nak és az IMF-nek kémkedő Maxin Norbert és gyanúsított társa, B. Béla tartozott. Az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagok alapján az ügyről ennél több nem is derül ki, az iratok nagy része más eljárásokhoz kapcsolódik, és a tanúként meghallgatottak sem tesznek említést a gyanúsítottaknak felrótt hírszerző tevékenységről. Ellenben beszéltek fideszes politikai körökkel való kapcsolatról, ismert üzletemberekkel folytatott tárgyalásokról, valamint Maxin Norbert értékes műgyűjteményéről, és annak eltüntetéséről.

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították. Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv szerint semmilyen bizonyíték nem alapozza meg a gyanúsítást. Az informatikai vállalkozóval kapcsolatban több éve elterjedt az, hogy azért tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra, mert megölhették.

A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben.

Számos kérdőjelet, egyebek mellett jogi és szabályozási kérdéseket vet föl az, hogy állami pénzt a Quaestor nevű, azóta csődvédelmet kért befektetési vállalkozásnál tartottak. Érdemes a fölmerülő kérdések közül néhányat számba venni.