Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.
Még kormánypárti körökben is ellenérzéseket váltott ki Lázár János legújabb törvénytervezete, amelynek alapján az építési miniszter saját döntésével, bárkinek a kérésére ingyen tulajdonba adhatná az ország legszebb kastélyait.
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Egyre inkább privát klubra hasonlít a magyar felszámolói közeg: kitüntetett helyzetben levő szereplői az ingatlanpiac nagyágyúinak kedvezhetnek. Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel is érdekelt lehet a rendszer fenntartásában.
Ebben az esetben is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról volt szó, ezért a műemléki védettség nem lehetett akadálya a bontásnak, Budapest pedig szegényebb lett egy különleges, nagyszerű lehetőségeket rejtő, önmagában is kiemelkedően értékes ipari műemlékkel.
Az Orbán Győző tulajdonában lévő majorságon még mindig dolgoznak a gépek. Készül a bevezető út és a kerítés is.
Nem sikerült idén befejezni a hatvanpusztai majorságot, de az építkezés gőzerővel halad.
A határon túli magyar közösségeket rengeteg, évről évre növekvő mennyiségű magyar közpénz célozza 2010 óta. Az összegek jelentős része valós és fontos feladatokat végző szervezetek költségvetését gyarapítja, ugyanakkor az egész rendszer elválaszthatatlan a helyi fideszes klientúraépítéstől. Mindezt a pénzosztás átláthatatlansága, a költségek állandó sokszorozódása és a támogatások odaítélésének különös módjai támogatják, a dolog pedig már a szlovák kormány szemét is csípi. Cikksorozatunkban a dél-szlovákiai magyar közpénzek egy nagyobb szeletét – lévén a teljes kép feltárása a transzparencia hiánya miatt esélytelen – és a pénzmozgás politikai következményeit mutatjuk be.
