Befektetőtársával együtt bő 160 millió forintos tőkeemelést hajtott végre tucatnyi napenergiás cégének egyik zászlóshajójánál, a Komlosolnál Horváth Gergely, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgató-helyettese.
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.
Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.
Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek.
Eladta 16 megawattos visontai naperőművét, továbbá bükkábrányi rekultivált bányaterületét az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. - közölte az Opus.
Az Erdoğan–Orbán-tengely közepén elhelyezkedő Adnan Polat török csúcsgazdagok felvonulási területévé tette Magyarországot: ő és társai immár 25 itteni érdekeltséget ellenőriznek – de ez csak a kezdet. Az isztambuli hódítók gigantikus napelempark-hálózatához ugyanaz a csapat hajtja fel a területeket, amely Tiborcz István bizalmasait is kiszolgálja. De miért engedi át a kormány külföldieknek a szoláripar tekintélyes hányadát, ha ez a stratégiai ágazat egyébként nemzeti vagy klasszikus versenypiaci keretek között is „elketyegne”?
Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették
Rengeteg ígéretes naperőműprojekt lépett be a hazai energiapiacra, és jó néhány zajlik most is. A mai kapacitások akár két-három éven belül négyszeresére is nőhetnek. A legfrissebb szabályozás alatt a fogyasztók, az állam, a fejlesztők, a hálózatműködtetők és a bankok is jól járhatnak, de már senki nem vadászhat le óriási nyereségeket.
Százhalombatta, Pécs, Paks, Ajka, Kaposvár. Csupa olyan város, ahol hatalmas napelemparkok épülnek. Többségük környezetében korábban hagyományos erőművek működtek, vagy működnek ma is. De mire fel ez a nagy nekibuzdulás? És miért alakult ki a hagyományos és a naperőművek között szimbiózis?
