language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [152]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

Szigorítaná a kampányfinanszírozás szabályait a DK

A választáson egy százalékot el nem érő pártok fizessék vissza a teljes állami támogatást! - kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, amely javasolja azt is: vizsgálják az induláshoz szükséges aláírások valódiságát, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak a pártok benyújtott kampányszámláit ellenőrizze.

Utcára vitt kampány

Naponta háromszor 16 másodperc a közmédia egyes csatornáin - négy pártlista esetén mindössze ennyi hirdetési idő juthat majd az egyes pártoknak a kampányidőszakban. Az új eljárási törvénnyel végtelenül korlátozottá tett médiakampányra már most érdemes felkészülni a pártoknak, sőt, a sajtótermékeknek is, hiszen utóbbiak nemcsak szigorú szabályoknak kell megfelelniük, hanem akár milliós bírságokra is számíthatnak. A pártok hirdetésinek özönére elsősorban az utcán, közterületeken kell számítani, ám ott is - mint a választási szabályok többségében - erősen jobbra lejt a pálya.

Gázszerelőből milliárdos vállalkozó

Nemcsak Felcsúton megkerülhetetlen ma már Mészáros Lőrinc, a kormányfőhöz közelálló polgármester-vállalkozó cége sorra nyeri a milliárdos közbeszerzéseket - legutóbb a főváros csatornázási munkáiból szakított egy hárommilliárdos részt. Az egykori gázszerelő nemcsak tehetségének és szorgalmának köszönheti sikereit; jó kapcsolatait jelzi, hogy ő az elnöke a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak és a kormányfő kedvenc településén stadiont építő Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának is.

LMP: a földpályázatok és a közbeszerzések nyertesei ne adhassanak támogatást!

Az LMP azt indítványozza, hogy ne vehessenek részt a pártok kampányfinanszírozásában azok, akik a kampányt megelőző öt éven belül állami földpályázaton vagy közbeszerzésen nyertek, illetve érdekeltséggel rendelkeznek offshore cégekben.

Handó holnap magyarázkodhat

Az Alkotmánybíróság (Ab) holnap hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét Hagyó Miklós és társai alkotmányjogi panaszával összefüggésben. A panasz lényege, hogy a BKV-pert úgy helyezték át a politikai elfogultságát már a Zuschlag-ügyben bizonyított Kecskeméti Törvényszékre, hogy a döntés ellen jogorvoslati lehetőség nem volt. A meghallgatás Kádár András ügyvéd elmondása szerint érthetetlen okból a nyilvánosság és az érintettek kizárásával fog megtörténni.

Hunvald-per: Pécs helyett Szeged lett

Az ítélőtáblák leterheltségének figyelembe vétele volt a kijelölés szempontja - ezzel indokolta kérdésünkre a Kúria, hogy miért nem az eredetileg kért Pécsi Ítélőtáblára helyezték a Hunvald-per másodfokú tárgyalását.

BKV-per: közösségi oldalon nyomozott az ügyészség

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

BKV-vádlottak: Kocsis állhat a háttérben

Kocsis István, volt BKV-vezérigazgató szerepével kapcsolatban tettek fel kérdéseket a BKV-per vádlottjai a közlekedési cég jelenlegi kommunikációs vezetőjének. A Kocsissal régi munkakapcsolatban álló Székelyné Pásztor Erzsébet válaszaiból kiderült, a feljelentéseket megalapozó belső vizsgálatok komolytalanok voltak, és a Hagyóék idején sem volt szükségtelen a BKV kommunikációja, ahogy azt a vádirat állítja.
Találatok: [152]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>