K-Monitor Adatbázis

Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

Mint a Népszava is megírta, az oktatót októberben távolították el azonnali hatállyal az állásából, miután év elején etikai vizsgálatot indított egy befolyásos családból származó hallgató ügyében, aki úgy tehetett vizsgát, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az elbocsátást azzal indokolták, hogy az eljárás során Ádám Zoltán szándékosan nem küldött el néhány e-mailt, továbbá a vezetők felé tanúsított hangnemét is kifogásolták. A hallgatók szerint az egyetem vezetése hibát követett el, a docens kirúgása pedig nemcsak az egyetem jó hírnevének ártott, hanem az egyetemi értékeket és etikai alapelveket is aláássa.

„Ki kell állnunk az egyetemi autonómia, a szólásszabadság, a hallgatói és oktatói jogok mellett” – üzenik a szervezők.

Szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújt be a Fidesz. Azokat a pártokat, civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat büntetnék, „akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást”. Az elmúlt tíz évben több támadássorozat zajlott már a független nyilvánossággal és civil szférával szemben - a mostani lehet az eddigi legkeményebb. Orbán Viktor és Rogán Antal egyszerre vetik be legélesebb fegyvereiket: a titkosszolgálatokat és a kormány uralta médiavilágot.

Közös állásfoglalásban fejezte ki tiltakozását a Budapesti Corvinus Egyetem több mint száz dolgozója, amiért az egyetem vezetése azonnali hatállyal kirúgta kollégájukat, Ádám Zoltán docenst. Ő volt az, aki az idei év elején etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután megtudta, hogy egyik, befolyásos családból származó hallgatója úgy vizsgázhatott le egy tantárgyból - ráadásul egy kifejezetten neki készült feladatsorral -, hogy előzőleg nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az ügyben két eljárás is indult, de végül senkit nem marasztaltak el, egyedül az ügyet kirobbantó docenst rúgták ki.

Ádám Zoltán azt követően kezdeményezett etikai eljárásokat, hogy kiderült: a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia.

Az újságírást világszerte támadások érik. A tendenciát a Covid-19-járvány és az azt övező indulatok tovább súlyosbították, és még tovább szítják a kritikusaikat elhallgattatni próbáló politikusok. Az EU keleti részén sok helyen fizikai támadásoknak is ki vannak téve az újságírók (ennek legsúlyosabb példája Jan Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása volt), ami több helyen öncenzúrához vezet.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.