Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.
Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Bóta József, Szihalom fideszes polgármestere által húsz évig vezetett egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola gazdálkodása miatt – derül ki a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság érdeklődésünkre küldött válaszából. Ez az az iskola, amelyről korábban megírtuk, diákjait az általa vezetett éttermekben, kávézókban fizetés nélkül dolgoztatta az egyébként kiváló hírű vendéglátós.
Miközben a miniszterelnök arról beszél, hogy a magyar gazdaság az uniós források nélkül is boldogulna, addig a kormányközeli üzletemberek cégei rendre hatalmas összegeket zsebelnek be a brüsszeli forrásokból a hazai közbeszerzéseken. Az Átlátszó listáján, Mészáros Lőrinc cégei mellett, elkelő helyen van Garancsi Istvánnak és a miniszterelnök vejéhez köthető üzleti körök is.
„Ezt a csomagot Magyarország kormánya juttatta el önhöz és családjához” – hirdetik kék alapon fehér betűkkel azok a dobozok, amelyekben az úgynevezett Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) keretében kiosztott élelmiszersegélyek jutnak el a szegény, kisgyermeket nevelő családokhoz. A felirat tényszerűen igaz, csak – ahogy mondani szokták – nem fejti ki a valóság minden részletét.
Először is a dobozok tartalmát az Európai Unió forrásaiból vásárolták, vagyis főként a holland és német adófizetőknek tartoznak értük hálával a rászorulók – illetve azok, akik az erre a célra kiírt, és megfelelően irányított közbeszerzéseken leszállíthatták a dobozokba kerülő termékeket. Hadházy Ákos, az LMP társelnökének legújabb kutatásai szerint ugyanis az derült ki, hogy lényegében egyetlen cégcsoportra írták ki a pályázatokat, és ha valaki más is elindult, azt kizárták vagy ajánlatukat érvénytelenítették.
„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.
Épül-szépül Kisvárda belvárosa, lassan kész lesz a stadion, egy csúszdaparkot is beterveztek, csak a szegényektől szabadulnának. Igaz, az önkormányzat másfél millió forintot fizet a szociális bérlakások lakóinak, ha vállalják, hogy lakást vesznek belőle, de ennyi pénzből lehetetlen Kisvárdán lakáshoz jutni, úgyhogy az érintettek többsége kénytelen másik településre költözni. Egy képviselő szerint eddig 20-30, többnyire roma család hagyta el így a várost, és hamarosan mások is sorra kerülhetnek. Az Abcúg riportja.
Lázár János kancelláriaminiszter nemrég olyan keményen nyilatkozott a rakamazi „teknősbékaházhoz” és a vízi tanösvényhez köthető botrány során, mintha egyedül a Tokaj melletti településen tüntettek volna el uniós pénzeket.
– Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az európai uniós forrásokkal. Párthovatartozástól függetlenül el kell számolni a pénzzel – mondta Lázár. Hozzátette azt is, hogy „ha ez a program ennyi pluszforrást kíván, akkor az egész rosszul volt megtervezve, rosszul volt kitalálva. Akkor ennek a következményét valakinek viselnie kell. És itt nem tudunk tekintettel lenni arra sem, hogy ki melyik politikai párthoz tartozik, és nem is érdekel. A pénzzel el kell számolni, a programot pedig tisztességesen meg kell valósítani. Aki erre képtelen, annak viselnie kell minden következményét.”
Miért kerülnek a kormány feketelistájára olyan civil szervezetek, mint a Baptista Szeretetszolgálat, az Igazgyöngy Alapítvány, a Bátor Tábor Alapítvány, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Rex Kutyaotthon Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt? Miért kell ügynöközni, a terrorizmushoz fűzni gondolatilag a betegekkel, sérült gyerekekkel, bántalmazottakkal vagy állatokkal foglalkozó civileket, ahelyett hogy megköszönné nekik a kormány, hogy helyette (is) dolgoznak? A kabinet szűnni nem akaró lendülettel támadja a civil szférát, most már az Információs Hivatalt is csatasorba állítva. Vajon meg tudják védeni magukat? S hogyan válhattak ennyire kiszolgáltatottá? Miként torzította az EU támogatáspolitikája a magyar civil szektor fejlődését?
Úgy látszik, egy bizonyos cég adott termékére írta ki a kormány az Otthon melege program keretében csütörtökön elindított, majd péntek délelőtt fel is függesztett gázkonvektorcsere-pályázatot – hívta fel lapunk figyelmét az egyik pályázó. A hirdetményben szereplő műszaki követelményeknek – például teljesítmény, energetikai besorolás, beállíthatóság – ugyanis mindössze három gázkonvektortípus felel meg a piacon lévők közül, ám ebből kettőnek az ára messze meghaladja a bruttó 150 ezer forintot, vagyis az elérhető legmagasabb támogatás összegét. Így egyetlen gyártó, a FÉG konvektora az, amelyre igazán megéri igénybe venni a vissza nem térítendő forrást. Nem ez lenne az első ilyen eset: több szakember egybehangzóan állítja, hogy a 2014 szeptemberében indult készülékcsere-programok valódi célja nem a lakosság megsegítése, hanem különféle – sokszor kormányközeli – üzleti körök nagyvonalú támogatása közpénzekből, környezetvédelmi köntösbe bújtatva.
Lassan csipkedi, őrli a természet a nagyjából két méter széles betonsávot, a burjánzó parlagfű és egyéb gyomok már csaknem benőtték a széleket, miközben centiméter szélességű, 5-6 méterre is elnyúló törések vágnak kanyonokat a – szó szerint – semmibe vezető aszfaltba. Így fest egy kellemes, szeles vasárnapon a 2015-ben átadott, a Heves megyei Hatvant és Boldogot összekötő kerékpárút, ami a hozzá kapcsolódó hatvani sétánnyal, gyalogoshíddal és a kerékpáros kalandparkkal együtt 1,139 milliárd forintos európai uniós támogatásból készült. Az értelmetlen beruházások panteonjában rangos helyre esélyes projektet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. kivitelezte.
