Mindig meglepődnek a hazai jogállamiságért aggódó külföldi újságíró kollégák azon a kijelentésen, hogy Magyarországnak még sosem volt olyan jogszabályvezérelt kormánya, mint az Orbán Viktor vezette kabinet. Azt meg pláne nem értik, hogy a magyarok miért nem tiltakoznak a demokratikus intézményrendszer felszámolását célzó jogszabály-változtatások ellen. Hasonlóan értetlenkednek azok a fideszes politikusok is, akiket a média képviselői a kormányzat korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban „zaklatnak” hétről hétre az Országgyűlés folyosóin. A 2010-es kormányváltás óta gyakran hangoztatják, jogi értelemben lényegében megszűnt a politikai korrupció Magyarországon.
A 2010-es kormányváltásnak, úgy tűnik, pozitív hozadéka volt a hazai vagyontranszferek tekintetében – legalábbis első pillantásra úgy tűnhet, hogy jelentős tisztuláson ment át hazánk, miután egyre kevesebb „piszkos” pénz hagyja el az országot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne áramlana ki továbbra is jelentős összeg a magyar gazdaságból, a különbség annyi, hogy az országhatárt átlépő összegek esetében nőtt a „legális pénzek” aránya. Ez a becslések szerint korábban a csúcsidőszakban 200–300 milliárdos éves szintet tartalmazhatott, míg manapság 100–200 milliárdos nagyságrendet jelent.
A napokban derült ki, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megnövelte a szervezetnél a magyarországi uniós támogatásokkal kapcsolatos feltételezett visszaéléseket vizsgáló munkatársak számát. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke hónapok óta heti rendszerességgel tartott sajtótájékoztatókon mutat be olyan vidékfejlesztési is egyéb projekteket, ahol sokszor tíz-százmilliók mennek el az ellenzéki politikus szerint egyértelműen megkérdőjelezhető módon. Az ATV Szabad szemmel című műsorában az LMP-s politikust Csepreghy Nándorral, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárával ültették egy asztalhoz a téma kapcsán.
A jelek szerint kétszer lép ugyanabba a folyóba a magyar kormány: a 2007–2013-as versenykorlátozó útépítések tisztázása után most a 2014–2020-as ciklus közútfejlesztési projektjei miatt kell Brüsszelben magyarázkodni. Több száz milliárd forint a tét.
Hiába érkezett több ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz Brüsszelből, az állami korrupció, vagyis a kormányzat által favorizált cégekre kiírt közbeszerzések ellehetetlenítették a piaci versenyt Magyarországon. Azt is mondhatnánk, a hazai versenyképesség azért csökken, mert a cégek nem fejlesztenek, hiszen úgysem a legjobb vállalkozás nyer a pályázatokon.
Több mint két hét után megérkezett a Központi Nyomozó Főügyészségre a Voldemort Nagyúrként elhíresült Mengyi Roland B.-A.-Z. megyei kormánypárti honatya mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló országgyűlési határozat – tudtuk meg Simon Richárdtól, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjétől. Mengyi így idézhetővé vált, de a gyanúsítotti kihallgatás időpontjáról, valamint arról, hogy kezdeményezik-e az előzetes letartóztatását, a szóvivő azt mondta: a tervezett nyomozati cselekményekről egyetlen ügy kapcsán sem adhatnak tájékoztatást. Mindebből arra lehet következtetni, hogy Mengyit már csak a népszavazás után gyanúsítják meg.
Brüsszeli hírek szerint a fenntartások ellenére jóváhagyják a paksi beruházást mindkét vizsgálati témában. A Fidesz-komány máris igyekszik helyet csinálni a hazai piacon a két új atomerőművi blokkban termelendő áramnak, amely sokkal drágább lesz, mint azt a kormányzati propaganda állítja
Továbbra is lezáratlanok a 2007–2013-as uniós ciklus magyarországi operatív programjai, sorakoznak a tisztázatlan ügyek. Még mindig nem utalt át Brüsszel 263 milliárd forintnyi forrást, de a szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség eleve 200 milliárdos büntetésre számít.
Mengyi Rolandot semmi nem fogja vissza, ha uniós pénzről van szó. Hiába kényszerült arra, hogy lemondjon a mentelmi jogáról, miután kiderült, hogy a Voldemort nagyúr néven kis híján kenőpénzzel tetten ért képviselő ellen nyomozás van uniós forrásokkal való visszaélés miatt, most kilenc taktaközi település uniós forrásokra pályázó konzorciumát irányítja és felügyeli majd,
Mértéktelenül lopják az uniós támogatásokat a fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken – a Transparency International Magyarország becslése szerint a munkák 90 százaléka túlárazott lehet. Sőt a Korrupciókutató Központ Budapestnek sikerült matematikailag is bizonyítania a csalást. Ám ha az egzakt tudomány nem lenne elég meggyőző, akad gyakorlati bizonyíték is: Simicska Lajos Közgépe súlyos milliárdokkal kínál alá versenytársainak a közbeszerzéseken, márpedig nem az a célja, hogy tönkremenjen.
