K-Monitor Adatbázis

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

A Városliget Zrt. egy volt kormány-főtanácsadóhoz kötődő, fél éve létező vállalkozást bízott meg 46 millióért. Ráadásul a cég vezetője nem afféle ismeretlen vállalkozó.Az Andrássy út 20. szám alatt működő Smart Building Center Kft. (SBC) 46 millió forint keretösszegű, a nevében is szereplő „okos” megoldásokra vonatkozó tanácsadói megbízáshoz jutott tavaly a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től. A 2018. márciusban kötött szerződés az év végig vagy a keretösszeg kimerüléséig volt érvényben. Sokatmondó a megbízás tárgya, ezért egy szót se hagyunk el belőle: A digitális technológiákra épülő az üzemeltetési és látogatókezeléshez kapcsolódó folyamatokban alkalmazott okos (smart) rendszerek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos szakértői tanácsadói feladatok ellátása.

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

Kényelmetlen a hatalom számára, hogy kiderült, kik vették ki a Quaes­tor-cégekből az utolsó pillanatban a pénzüket, ezért igyekeznek a kifizetésekről szóló közleménnyel elterelni a figyelmet.

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.

Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó hotelek fejlesztése miatt született a szállodaipart jól ismerő forrásaink szerint egy banki döntés. Ennek értelmében a vendéglátás területén 44 milliárdos kamatmentes hitelt lehet igényelni a kizárólagos állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankon keresztül.