Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-támogatás ugye az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. Persze a többség számára ez korábban is nyilvánvaló volt, hiszen a rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek).
Összesen 360 milliárd forintnyi társasági adó áramlott 2016 végéig a sportba a költségvetés helyett.
2016 végéig 360 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a sportba a költségvetés helyett. Tavaly minden eddiginél nagyobb összeget engedett át a kormány.
A gyepen Vasas-mezes edző adja az utasításokat, de nem visszhangzik minden szava, sehol egy kidagadt ér a fején, mint kollégái egy részétől megszokhattuk. Irigylésre méltó higgadtsággal magyarázza el a bóják közti feladatokat Pécel- és Barca-mezes tanítványainak, az ötfős kis csapatnak.
A tizenéves fiúk olykor fegyelmezett mozdulatokkal teljesítik is őket, persze van, aki lóg.
Pedig nem a híres kölni edzőképző különdíjasa, még csak sportpszichológiai képesítse sincs. Ő Váczi Zoltán, a 90-es évek cselgépe, a magyar Paul Gascoigne – játéktudása és alkoholfogyasztási teljesítménye a hasonlat alapja –, az egyik utolsó olyan középpályás, aki mert és tudott úgy a labdához nyúlni, hogy attól tátva maradt az ember szája. Megfordult számos NB I-es csapatban, a válogatottban, 36 évesen is hívták a Bundesligába, de nem ment, erről később.
Rendkívül látványosan megugrottak a bevételek az egyesületeknél, igaz, többet is költöttek, de végeredményben sikerült nyereséget kimutatni.
Követhetetlen tempóban növekedtek a magyarországi vizes-világbajnokság költségei az elmúlt hónapokban. Senki sem tudja, mi lett a kiadások végösszege, legutóbb Seszták Miklós fejlesztési miniszter 130 milliárd forintról beszélt, szemben a legelőször jogszabályba foglalt – még a 2021-es vb-re tervezett – 14 milliárddal. Az esemény felelőseként a magyar rendezést úgy minősítette, hogy ez „minden idők legnagyobb nemzetközi eseménye, amelyet valaha ezen a földön szerveztek”. De még a Földön sem sikerült soha senkinek ilyen drágán megrendeznie vizes-világbajnokságot. A legutóbbi, kazanyi verseny például hatodába került a magyarnak, Mexikó pedig azért lépett vissza az idei rendezéstől, mert sokallta az átszámítva 26 milliárd forintra taksált kiadásokat.
A vártnál kevesebben jöhetnek ugyan a most kezdődő vizes vb-re, ám ez nem jelenti azt, hogy az állam különösebben spórolna a hatmilliárd forintot meghaladó szállásköltségeken.
Többkörös, színvonalas felkészítést tartott nagyjából 100-150, a vizes vébé idejére "rendszergazda light" pozícióba toborzott diáknak az Antenna Hungária egyik alvállalkozója. A 3000 forintos órabérrel kecsegetett fiatalok felét azonban elküldték, mielőtt munkába álltak volna. Bár a rendezvényen 3000 önkéntes is dolgozik, a diákmunka-szövetkezetek tele vannak ottani munkát kínáló hirdetésekkel.
Már személyesen Orbán Viktor felügyeli az új Puskás-stadion munkálatait, mert a 190 milliárdos arénának a 2020-es Európa-bajnokságra muszáj elkészülnie, ugyanis négy mérkőzést rendezünk majd meg az összeurópai Eb-n.
Csak a Duna Arénára elköltöttek 46 milliárd forintot, de az összes többi létesítményre is több pénz ment el, mint amennyiből az oroszok kihoztak egy egész vizes vb-t. A megnyitó drágább lesz, mint a Sziget-nagyszínpad, de a Margitszigeten sem spóroltak. Összegyűjtöttük a világbajnokságra elköltött közpénzeket.
