K-Monitor Adatbázis

A „stróman” szinte mindennapos kifejezéssé vált Magyarországon, egyre gyakrabban találkozunk ezzel a fogalommal. De mit is jelent tulajdonképpen? Hogyan működik a rendszer? Veszélyes, ha az üzletfelünk csak egy stróman a cégben? Fontos, hogy tudjuk ki a tényleges tulajdonos? Ezekre a kérdésekre adunk választ a cikkben.

Sok van a rovásán Czeglédy Csabának. Húszmillió forintos „alkotmányos költség” meg nem fizetése és az ebből fakadó háborúskodás, a cégére „küldött” kormányzati hátszelű konkurenssel szembeni ellenállás, Gyurcsány Ferenc titkos papírjainak ismerete, Mészáros Lőrinc feljelentése, a tao-pénzek bírósági elszámoltatása, stadionmutyik és „családi vonalak” – azaz az újburzsoázia korrupciójának leleplezése. Személyesen Orbán Viktornak és még néhány kormánytagnak is szúrta a szemét a szombathelyi képviselő-ügyvéd, aki barátai szerint sosem félt a Fidesz eszközeit bevetni a Fidesszel szemben.

Magyarország legújabb vagyonos rétegéről, vagyis a NER fő haszonélvezőiről szóló sorozatunkban bemutattuk, hogy kik és miként alkotják ezt a kört, és ők miként fogyasztanak. De vajon milyen hosszabb távú terveik vannak? Hogyan fektetik be a pénzüket? Visszaforgatják a reálgazdaságba? Külföldre viszik? Hazai privátbankárra bízzák?

Több cégen át jutottunk el egy cégcsoporthoz, akik ivóvízpalackozót is vettek, közbeszerzésen tanulmánykészítést nyertek el, és az övék lett a Frisss Rádió is.

Szemet szúrt az Együtt politikusainak is, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban, úgynevezett magántőkealapok jelentek meg vásárlóként több tranzakcióban.

Illusztris vendégekkel a fedélzetén landolt egy magángép pénteken a ferihegyi repülőtéren. Az újonnan 16,5 milliárd forintba kerülő, Bombardier Global 6000-es típusú luxusrepülőgépből Demján Sándor nagyvállalkozó mellett nem más, mint Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója szállt ki. A fedélzeten volt Békés Balázs nemzetközi adótanácsadó és ügyvéd, továbbá Csányi Sándor OTP-elnök és Demján Sándor közös vállalatának, a Granit Polus Groupnak a jogi alelnöke, Sallay András is.

5,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki cégeiből a felcsúti polgármester és felesége, ez rekord.

A hazai strómanrendszer kiépülése tanulási folyamat eredménye. Orbán első ciklusa volt az előiskola. A 2010 után formálódó struktúra klienscsoportok foglyává tette az államot. Magyarországon olyan viszonyok uralkodnak, amelyekre Európa nyugati felében nincs példa. A neves hazai korrupciókutató, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy látja, mai állapotában az állam alkalmatlan a korrupt vagyonelosztás féken tartására. Funkciója, hogy a közpénzt magánvagyonná konvertálja. Jancsics Dávid szerzőtársával, a közelmúltban elhunyt Jávor Istvánnal együtt a hazai korrupciót elemző írásáért az amerikai Academy of Management Public and Nonprofit szekciójának Az év tanulmánya díját kapta.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.

Nem volt. Az április 26-án bejelentett két új MKB-tulajdonos közül Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérre tudott valójában forrásokat előteremteni és kifizetni a strómangyanús indiai-szingapúri üzletembert. Vagyis úgy tudjuk, hogy Balog még nem lett milliárdos, de ha a bankot sikerül feljavítania és például a tőzsdén, felárral eladni, akkor valóban ritka nagyot kaszálhat.