K-Monitor Adatbázis

Az OLAF, az EU egyik csalásellenes szervezete tavaly a harmadik legtöbb vizsgálatot indította Magyarországgal kapcsolatban, igaz, nem is nagyon jöttek EU-s támogatások. 2019–2023 között viszont az élmezőnyben szerepelt az ország az OLAF által észlelt szabálytalanságok értékét nézve.

kínai CATL egy olyan összeszerelő üzemet bérelne a lassan akkufővárossá váló Debrecenben, amelyet a beruházó sokáig be sem jelentett, pedig már folyamatban van az engedélyezési eljárása. Máshol gyártott cellákat szerelnének itt össze, úgy számolnak, hogy a BMW lehet a termékek egyik felvásárlója.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

Rengeteg becslésen alapszik az a háttértanulmány, amely alapján a kormány úgy döntött, hogy 35 évre kell odaadni a Molnak a hulladékkoncessziót. Az uniós szabályok szerint kötelező háttérszámításokkal megindokolni az öt évnél hosszabb idejű koncessziót. Szakértők szerint a kormány egyes tételek esetében jelentősen túlbecsülte a költségeket.

Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.

Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.

Tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán.

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.