Épül-szépül Kisvárda belvárosa, lassan kész lesz a stadion, egy csúszdaparkot is beterveztek, csak a szegényektől szabadulnának. Igaz, az önkormányzat másfél millió forintot fizet a szociális bérlakások lakóinak, ha vállalják, hogy lakást vesznek belőle, de ennyi pénzből lehetetlen Kisvárdán lakáshoz jutni, úgyhogy az érintettek többsége kénytelen másik településre költözni. Egy képviselő szerint eddig 20-30, többnyire roma család hagyta el így a várost, és hamarosan mások is sorra kerülhetnek. Az Abcúg riportja.
Az új Wunderwaffe kódja EFOP-1.2.6-VEKOP-17, a neve pedig „Családbarát ország” – nyilván komoly támogatást jelent majd a családokért a genderrel meg a többi természetellenes dologgal vívott harcban. A kezelőszemélyzet is megbízható, a Családbarát Ország Nonprofit Kft., mögöttük pedig az uniós források felhasználásában komoly tapasztalattal bíró Új Nemzedék Központ Nkft. áll. A témában érintett civil szervezetek szerint valójában az Isztambuli Egyezmény végrehajtásának meghekkeléséről van szó.
Tavaly rekordmennyiségű ember vett részt a közmunkaprogramban, miközben egész évben a munkaerőhiányról lehetett csak hallani. Most viszont már a kormány is látja, hogy a munkaerőpiaci adatok kozmetikázására kiváló program túlterjeszkedett, és elfogadtak néhány változtatást, amivel hosszabb távon az lehet a cél, hogy visszavegyenek a túlduzzadt közmunkaprogramból.
Az önkormányzati tulajdonú lakásokról akkor szoktunk hallani, ha kiderül, hogy ilyenekben politikusok vagy a barátaik laknak, vagy ezeket az önkormányzat áron alul eladja (politikusoknak vagy barátoknak), netán éppen kilakoltat belőle egy családot (nem politikust vagy barátot). Legutóbb pedig a mindent letaroló kvótakampány hajrájában került elő a téma, amikor a csepeli polgármester arról beszélt, hogy a betelepített migránsok ki fogják fúrni ezekből a lakásokból a most ott lakókat. Arról viszont, hogy pontosan mennyi ilyen lakás van Budapesten, ezek milyen állapotban vannak és mit kezdenek velük az önkormányzatok, arról ritkán lehet olvasni. Most kikértük az összes budapesti önkormányzattól a vonatkozó adatokat, amikből kiderül: több ezer üres lakásra költenek százmilliókat az önkormányzatok, és hogy elég nagy lenne az igény az ilyen lakásokra, amikből közben egyre kevesebb van.
Néhány héten belül négy fideszes parlamenti képviselő is botrányba keveredett. Mindegyikük ügye más, ami összeköti őket, az az, hogy - a sajtóban megjelent állítások szerint legalábbis - mindben úgy jutottak milliók a politikusokhoz vagy környezetükhöz, hogy arról a közvélemény nem tudott. Politikai életújukban is sok a közös: trafikgyőzelmek az ismerősöknél, közpénzes luxusutak, és egyéb kavarások az állami, önkormányzati zsírosbödönök körül.
Habony, Szájer, Szijjártó és Hende köreiben forgott a szociálisszövetkezet-botrányban érintett cég tulajdonosa, Holbok Sándor.
Még nincs két éve, hogy polgármestert csináltak Tiszaburán Fazekas Sándor miniszter jelöltjéből. Fazekas akkor nagyon beleállt a kampányba, ezer közmunkás foglalkoztatását ígérte, meg hogy rendbe teszik a falu ügyeit. Ma ott tart a dolog, hogy több, a polgármesterhez köthető ügyben büntetőeljárás folyik, és a kormány a Máltai Szeretetszolgálatra testálta a feladatot, hogy kezdjen valamit a Tiszaburával, meg a még rosszabb helyzetben lévő Tiszabővel. A projekt indulásához pedig adott 600 milliót.
Összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe az Átlátszó által bemutatott, félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A terebélyes hálózatban szerepel Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet is, amelynél sikkasztást gyanítva nyomoz a rendőrség, s a kapcsolatok között felbukkan egy régi ismerős: az Átlátszó által korábban bemutatott balatonakarattyai unióspénz-szivattyú gazdájának vállalkozása.
Egyre nehezebb kordában tartani az eseményeket az Országos Roma Önkormányzatban: a legutóbbi, hétfőn tartott közgyűlés még azelőtt személyeskedő üvöltözésbe és lökdösődésbe fulladt, hogy érdemben tárgyalhattak volna a sokmilliárdos roma felzárkóztatási program pénzköltéseiről. A Híd a munka világába pénzeivel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni. A felforrósodott hangulatban még az egyik tévés stáb tagját is megütötték.
Tízmillió dollár értékű külföldi értékpapírral igazolta a 2,5 milliárd forintos uniós pályázati önrészét az Első Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet (ESZOSZ) – értesült az Átlátszó. Az összesen 2,9 milliárd forint uniós forrást elnyert, ám dolgozói szerint eleve átverésre alakult ESZOSZ saját számláján volt ennyi tőke a minisztériumi vizsgálatokban előkerült iratok szerint, tudtuk meg az ellenőrzések menetére rálátó forrásból.
