K-Monitor Adatbázis

Bod Péter Ákos aktuális írásában az állam gazdasági szerepvállalását elemzi, miután a kormány régóta stratégiai célnak tartja vállalati vagyonelemek megszerzését. A héten azonban a Vodafone magyar egységének részben állami felvásárlása ismét fókuszba helyezte a kérdést.

A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.

A vállalat fele már korábban a felcsúti milliárdos cégcsoportjához került.

Növelte energiapiaci súlyát az ország északkeleti részében a Mészáros család. A tőzsdei Opus Global megvette a Tigáz gázelosztó még hiányzó felét is, de bejelentkezett a térség villamosenergia-hálózatára is. Közben a cég környezetében azt várják, hogy Mészáros Lőrinc régi bizalmi embereit egyre inkább a lánya, az Opus Globalban elnöki tisztséget betöltő Beatrix ismerősei válthatják. Mi ez a vállalkozás, egy tőzsdei cég vagy egy családi kaláka?

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Először úgy tűnt, hogy csak a Tigáz tulajdonlására állt össze a MET és a Mészáros-csoport, de láthatóan komolyabb tartalma is lehet a stratégiai együttműködésnek. Immár közös interjút is adtak az új szövetségesek. De vajon merre nézelődhetnek együtt a magyar energetika fontos cégcsoportjai?