K-Monitor Adatbázis

Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.

Gyurcsány Ferencék a magyar rendszerváltás óta a legsötétebb politikai és titkosszolgálati játszmába kezdtek még a 2010-es kormányváltás előtt – ez derült ki abból a 2009-es nyílt levélből, amit egy, az akkori miniszterelnökkel szembefordult, belső, titkos információk birtokában lévő párttárs írhatott. A levél szerzője szerint Gyurcsány és köre alkut ajánlott az azóta számos gyilkosság miatt elítélt Jozef Rohácnak, hogy futni hagyják, ha összefüggésbe hozza az akkor ellenzékben lévő Fideszt az 1998-as politikai robbantásokkal. Az írás óriási botrányt okozott a szocialistáknál, ezért titkosszolgálati módszerekkel is kutakodtak a szerző után, akinek több kijelentése a gyurcsányi hatalomgyakorlásról és a piszkos politikai játszmákról azóta igazolást nyert.

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszter­helyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.

A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő.