K-Monitor Adatbázis

Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek.

A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.

Miközben két héttel a büntetőper indulása előtt látványosan szivárognak ki Schadl György csúcsvégrehajtó és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének részletei, a rendszer tisztulásának semmi jele. A végrehajtók menesztése-kinevezése ma sem átlátható.

Ha már működne a Brüsszel kedvéért felállítandó antikorrupciós hatóság, máris lenne dolga: közpénzekből akar fejleszteni egy olyan cégcsoport, amelynek frontembere is vádlott Nagy János korábbi földügyi helyettes államtitkár vesztegetési perében.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.

A számlagyárban az áfa elcsalása csak hab a tortán. A fantomcégek hálózata nem csak korrupciós és feketepénzek mozgatására és a túlárazásokból származó haszon lehívására szolgál. Egy jól felépített kamucéggel állami pályázatokon is el lehet indulni. A Fuzik Zsolthoz köthető kiterjedt számlagyár cégei előtt nem csupán az állami vállalatok, az önkormányzatok, a BKV ajtaja állt tárva nyitva. A Külügyminisztériumból is öntötték rájuk a közpénzmilliókat. Sorozatunk újabb részében Madár és Gekkó rácápáznak a pályázati pénzekre.

Molnár Zsolt politikai karrierje meglehetősen ellentmondásos, amit jól érzékeltet, hogy nyolc éve híresztelik róla a baloldalon: a Fidesz beépített embere. Ehhez képest mégis befutó helyet kaphatott a Márki-Zay Péter vezette baloldali összefogás országos listáján. Molnár karrierjét több botrány kísérte, ám legutóbbi korrupciós ügye – amelyben a gyanú szerint 40 millió forint vesztegetési pénzt vett át – akár pályája végét is jelentheti.

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.

Ennyivel csökkent a lemondott államtitkár megtakarítása a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint.

Vagy nem is igazán próbálják kideríteni, vagy ha igen, nem beszélnek róla az érintett minisztériumok, hogy a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál mit és kin keresztül próbált náluk elintézni, ahogy azt az ügyészség gyanítja.