K-Monitor Adatbázis

Senkinek nem jut eszébe, hogy inkább lefizet valakit, csak hogy ne kelljen megvásárolnia az autópálya-matricát, vagy éppen annak hiányában megússza a büntetést. Ezt a példát hozza fel Tóth István János a Budapesti Corvinus Egyetem Korrupciókutató-központjának egyik vezetője annak igazolására, hogy Magyarország nem szükségszerűen korrupt, csupán a rossz szabályozás következtében válnak „fertőzötté” egyes területek.

"Ő felügyel a helyi közpénzek, pályázati források és bankhitelek fölött, ő mondja meg, hogy az önkormányzattal melyik cég üzletelhet, és melyik nem. Ha bekerülsz a bizalom körébe, akkor a polgármester előbb-utóbb összehoz neked egy többmilliárdos építkezést, amiből te visszajuttatsz neki meg a pártjának százmilliót."

Röviddel az új parlament eskütétele után a BRFK nyomozói gyanúsítotti kihallgatásra előállították Hagyó Miklóst, Budapest volt szocialista főpolgármester-helyettesét, aki az új törvényhozás megalakulásának pillanatában vesztette el mentelmi jogát.

Másodfokon folytatódik csütörtökön K&H ügy, azaz Kulcsár Attila és társainak büntetőpere. Hét évvel a nyomozás kezdete után a vád és a védelem is lényegében azt kéri, hogy a bíróság rendeljen el új elsőfokú eljárást, mert az előző ítélet szerintük megalapozatlan.

Az érintetteken kívül ma már mindenki úgy véli, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz év egyik legnagyobb botránya, ami a BKV-nál zajlott az elmúlt években. Cikkünk a maffiaszerű bűncselekmény-sorozat kuszának tűnő szálait foglalja össze a gyanús ügyek kirobbanásától kezdve az elhíresült nokiás dobozon át egészen a bűnszervezetté minősítésig.

Off-shore hátterű vállalatokat és személyi összefonódásokat találni a Volánbusz alvállalkozói rendszerében.

Az ingatlan beruházások kapcsán elhíresült a „spanyol modell” saját hazájában és Európában is megbukott. Lényege: a jutányos áron megvett szűz területeken ambiciózus mega-projektek felépítését ígérik, hogy azután, kijárva tetemes állami, illetve EU-s támogatásokat befolyásos politikusoktól, az átminősített területen a beruházást el sem kezdik, illetve félbehagyják, vagy az ingatlanokat hatalmas haszonnal továbbadják.

Akárhonnan tekintünk a mögöttünk hagyott két évtizedre, ez a Harmadik Magyar Köztársaság egyik legszégyenteljesebb korszaka a magyar történelemnek.

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába.

Hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják a veszprémi okmányiroda kilenc munkatársát, akik a gyanú szerint pénzért soron kívül intéztek el ügyeket.