Egyszeri akár tízmilliós összeg, vagy néhány milliós havidíj is lehetett az ára a hvg.hu értesülései szerint a bírósági végrehajtói praxisoknak, melyeket a végrehajtói kamara elnöke “segített intézni”, és ő ebből a pénzből juttathatott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak, aki bár állítja, hogy nem követett el bűncselekményt, a vele szembeni gyanú hírére azonnal lemondott.
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére.
Orbánnal egyidős, ő is jogász, és ő is a Bibó Szakkollégiumba járt. Olyan magas, mint egy kosaras. Havi 3 millió körül keresett, plusz költségtérítés. A titkosszolgálatok vezetőin kívül ő tudta talán a legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Különleges interjút adott le a Partizán hétfő este: Gulyás Márton az egyik leggazdagabb magyar vállalkozót kereste fel nyíregyházi otthonában, ahol házi őrizetben van. A műtrágyagyártásból fölépített több százmilliárdos Bige-birodalomra évekkel ezelőtt rászálltak a hatóságok: a NAV, a rendőrség és a katasztrófavédelem is rendszeresen razziázott gyáraiban, közben magánvádak alapján is büntetőügyek indultak az üzletember ellen.
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
A nagyvállalkozó továbbra is csak engedéllyel, nyomkövetővel hagyhatja el birtokát.
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
