K-Monitor Adatbázis

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Lengyelországnak járó, befagyasztott uniós források feloldását - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Varsóban. A helyreállítási alapból és a kohéziós támogatásokból összesen 137 milliárd euróról van szó, és még az EP-választások előtt - sajtóértesülések szerint már áprilisban - lezárhatják a 7. cikk szerinti eljárást is Lengyelországgal szemben. Ezzel a Tusk-kormány legfőbb választási ígérete teljesülhet, Magyarország pedig egyedül maradhat az Európai Unió szamárpadjában.

Az Európai Bizottság – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretébe tartozó REPowerEU forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozásként – 140,1 millió euró (most kb. 53,1 milliárd forint) értékben folyósított vissza nem térítendő támogatást Magyarországnak. A REPowerEU előfinanszírozás második és egyben utolsó részlete a Magyarországnak december 28-án már kifizetett 779,5 millió eurót egészíti ki.

Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága kifogásolta, hogy Magyarországon torzul a szabad verseny, nem megfelelően működik az ÁSZ és a kormány nem teljesít jogállamisági kérdésekben.

Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.

Újabb, húszmilliárd eurós forrással növeli az EU a helyreállítási alapokat, a tagállamok tanácsa kedden elfogadott döntése értelmében az összeget a tagállamok energiafüggőségének csökkentésére, illetve az energiaellátásának diverzifikálására lehet fordítani. Az EUrologus információi szerint Magyarország a teljes keret 3,51 százalékát, mintegy 270 milliárd forintot hívhatna le. Csakhogy a támogatás megítélésével egyidőben zárolták is a pénzt: a kormány addig nem férhet hozzá, amíg nem erősíti meg a korrupcióellenes intézkedéseit és állítja helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A magyar Helyreállítási Terv egy része biztosan jó helyre kerülne: A V-Híd kilométerenként 4,85 milliárdból korszerűsítené a sík terepen futó Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalat. Ilyen drágán még nem épült Magyarországon vasútvonal.

Hiába próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra, pedig átláthatóbb közigazgatást is ígért a kormány az Európai Uniónak – épp az uniós pénzek megszerzése érdekében –, de máris felejteni látszik ezt az ígéretet.

Elfogadta az Országgyűlés kedden azokat a további törvényjavaslatokat, amiket a kormánypártok nyújtottak be azért, hogy megegyezzenek az Európai Bizottsággal. Hétfőn már egyet megszavaztak, kedden pedig még további négyet. Nem véletlenül szavaztak futószalagon a parlamentben, összesen ugyanis 3000 milliárd forint a tét.

Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását hétfőn. 136 képviselő szavazott igennel, 7 képviselő nemet nyomott, és 14-en tartózkodtak. Ez volt az első javaslat, amit a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a nyáron, összesen 3000 milliárd forint a tét.

Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.