Miután az elmúlt hónapokban teleragasztotta az országot a kvótanépszavazás plakátjaival, a kormány most egy új előterjesztés-tervezet szerint az ország összes óriásplakátját leszereltetné, hogy a semmiből építse újra a piacot. A szakmai körökbe kiszivárgott, és onnan lapunk birtokába került tervezet szerint
Magyarország összes, köz- és magánterületen lévő óriásplakátjának mennie kell,
majd az önkormányzatok a saját területeiken koncesszióval kiválaszthatnák, hogy mely cégek tehetnek ki pár, a mostaninál jóval kevesebb számú és kisebb méretű plakátot.
A Kúria szerint nem társadalmi célú hirdetés, hanem politikai reklám volt az az M4 csatornán elhangzott hirdetés, amelyben többen a vasárnapi népszavazáson való részvételükről vallanak.
Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.
960 millió a migrációról szóló nemzeti konzultáció lebonyolítására – 2015. május
381 millió a „Ha Magyarországra jössz...” kampányra – 2015. június
381 millió az „Emberek döntöttek” kampányra – 2015. szeptember
1,016 milliárd forint a külföldi (afganisztáni, szíriai) plakátokra – 2015 ősze
1,524 milliárd forintos keretszerződés a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” – a 2015. novembertől 2016. február végéig terjedő időszakra
3,916 milliárd a „migrációval összefüggő kommunikációs feladatok ellátására” – 2016. márciustól augusztusig, keretszerződés
1,016 milliárd forint a fenti keretszerződést kibővítve, meghosszabbítva augusztus végéig.
2016. augusztus 1-i kezdődátummal bruttó 2,4 milliárd forintért (kormányzati intézkedések tájékoztató és információs kampányaihoz),
2016. augusztus 19-i kezdődátummal bruttó 2,54 milliárd forintért (a népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósításával kapcsolatos feladatok).
Sokat támadta az ellenzék a kormányt amiatt, hogy rengeteg pénzt költött el a kvótanépszavazást megelőz kampányra. ráadásul egyoldalúan, hiszen a kormány a nem mellett kampányolt plakáton, tévé-, újság- és rádióhirdetéseken.
"Összesen tehát a kampány bruttó 8,604 milliárdba került."
Összesen 16-17 milliárdba kerülhetett az ország legnagyobb rajzversenyének megszervezése és reklámozása.
Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.
Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.
Az ország 8. legbefolyásosabb embere, a Videoton tulajdonosa, Orbán Viktor hegymászó barátja, Garancsi István cége, az ESMA is jókora összeget kapott a menekültek ellen hangoló kormányzati kampányra szánt pénzből, tudta meg az RTL Híradó.
Törvénysértő volt a kormány fizetett politikai hirdetése – döntött a Kúria, felülbírálva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát. Eszerint a Magyar Időkben szeptember 6-án megjelent fizetett kormánypárti politikai hirdetés sértette a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet azzal, hogy alig volt látható rajta a megrendelő, azaz a kormány.
