K-Monitor Adatbázis

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.

A Gazdasági Versenyhivatal 70 millió forintos kampánnyal fokozta a korrupcióellenes harcot, nehéz idők jönnek a kartellezőkre. Igaz, a GVH elmúlt hat éves gyakorlata alapján a közbeszerzési piac csúcsragadozóinak nagyon nem kell félniük, hiszen a versenyhivatal látványosan tartózkodik a nagyberuházásokon taroló oligarcha- és stróman-cégek vizsgálatától. A kampánynak ettől függetlenül van célja, csak az nehezen mérhető.

Súlyos probléma elé állította a Fideszt és a harmadik Orbán-kormányt, hogy a miniszterelnöknek megromlott a kapcsolata a párt gazdasági holdudvarának meghatározó személyiségével, Simicska Lajossal. Bár nem a reklámadó miatt rúgták össze a port, az új sarc kivetése, vagyis tavaly nyár óta a Simicska érdekeltségbe tartozó médiumok kritikusak a kormánnyal szemben. A jobboldali médiaháború további következménye a közmédia újabb átalakítása és feltétlen kormánykiszolgálóvá válása, valamint az, hogy a Simicska-birodalom helyett a Napi Gazdaság körül formálódik az új Fidesz-közeli magánmédia.

A Bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.

A megyei napilapok piacának felosztása miatt 2,2 milliárd forintos bírságot kapott 4 regionális lapkiadó vállalat. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata feltárta, hogy az érintett cégek közel tíz éven keresztül egyeztették a hirdetési áraikat.

Ismét figyelmeztető üzenetként értékelheti a Simicska-birodalom, ha a közeljövőben valóban feláll az állami háttérintézmények kommunikációs ügynöksége, a versenypiac pedig a reklámágazat „trafikos” államosításától tarthat.

A hetek óta kormánykritikus RTL Klub péntek este a saját sorsát befolyásoló törvény módosítójának elfogadását dolgozta fel a legalaposabban ellenzéki blokkjában. Foglalkoztak emellett azzal is, hogy nem fizetett iparűzési adót több száz kisvárdai cég, amelyek létrehozásánál a jelenlegi fejlesztési miniszter ügyvédként közreműködött.

Újabb nagy összegű, 23 és fél milliós megbízásokra bukkant lapunk, amelyeket L. Simon László fideszes politikus környezetéhez tartozó személyek cégei kaptak.

Közvetlen munkatársaihoz köthető cégeket hívott meg egy 9,4 milliós kommunikációs tenderre L. Simon László fideszes politikus.