language

Személyek:

Hiszékeny Dezső highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Felmentették Hiszékeny Dezsőt a vesztegetés vádja alól

Felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust a vesztegetés vádja alól - bizonyítottság hiányában - a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott. HIRDETÉS A vád szerint Hiszékeny Dezső - aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő - 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja. Hiszékeny Dezső egy korábbi tárgyaláson Koncz György / Népszabadság Az ügyész perbeszédében két hete többéves börtönbüntetést kért a szocialista politikusra, a védelem viszont bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott. HIRDETÉS OLVASÓLISTA VÉLEMÉNY Szebenics és a szennyes VÉLEMÉNY Buktatás VÉLEMÉNY Jószolgák kerestetnek! VÉLEMÉNY Koldus? Szegény? VÉLEMÉNY Számtanból egyes További cikkek Előfizetne a Népszabadságra? Érdekel Hiszékeny Dezső mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, és az ellene folyó eljárást törvénytelennek, koncepciósnak nevezte. Csütörtökön az ítélet háromórás szóbeli indoklásakor a bíró elmondta: az eljárás adatai szerint Hiszékeny Dezső soha nem mondta, hogy pénzt kér. Az ügyészség szerint a vádat főként az bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott a fedett nyomozóval folytatott egyik beszélgetésen bólogatott, amikor a kenőpénzt a másik szóbahozta, egy másik beszélgetés közben pedig öt ujját felmutatta, ami az ügyészség szerint ötmilliós kenőpénzt jelentett. A bíró azt mondta: szóbeli vagy írásos bizonyíték hiányában ráutaló magatartás is bizonyíthatja a korrupciós cselekményt, ha az egyértelmű, kétségbevonhatatlan. Ebben az ügyben azonban nem erről volt. A vádlott a bólogatásról korábban azt mondta, hogy az önkéntelen, reflexszerű mozdulat volt, csak nyugtázta az elhangzottakat, jelezte, érti, miről van szó; az öt ujját pedig biztos nem mutathatta fel, mert kisujját egy sérülés miatt nem is tudja kinyújtani. HIRDETÉS A bíró ismertette, hogy az egyik lehallgatási anyag - akkor, amikor a fedett nyomozó jelentése szerint az öt ujjat felmutatta a vádlott - az ügyészség korábbi tájékoztatásával ellentétben nem tizennégy másodperces csendet rögzített, hanem a vád tárgyától független beszélgetést. Ezt a tárgyaláson az ügyészség is elismerte. Azzal az ügyészségi felvetéssel kapcsolatban, hogy a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, a bíró emlékeztetett arra, hogy az "öt gurigát", "öt gombócot", azaz az ötmilliós kenőpénzt mindig a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést például úgy, hogy "ez elég durva", "nincs ilyen", "soha semmit ne adjon", "ez egy irreális történet". A bíróság szerint tehát korántsem olyan egyértelmű a lehallgatási anyagok értelmezése, mint ahogyan az ügyészség beállította, és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben sokat beszéltek ugyan a pénzről, de pénzmozgás soha nem történt. A bíró felidézte, hogy Hiszékeny Dezső szerint a vádiratból kimaradt a történet első fele. Erről korábban annyit mondott, hogy tudomása szerint egy fővárosi testvérpár egyik tagja magas beosztású rendőr, a másik viszont bűnöző, a Nemzeti Védelmi Szolgálat pedig előbbi esetleges zsarolhatósága miatt kezdett vizsgálódni, és mindez összefügghet ezzel a büntetőeljárással. Elmondta azt is, hogy állítását nem tudja bizonyítani, mert az ezzel kapcsolatos dokumentumokat évtizedekre titkosították. A bíró kiemelte, hogy az elsőrendű vádlott következetes és logikus, észérvekkel alátámasztott védekezést adott elő a tárgyalásokon. A bíró hangsúlyozta azt is, hogy szigorúan a vádirat keretei között kell maradnia, ezért nem dönthet azokról a vádlotti felvetésekről, amelyek szerint politikai indíttatású koncepciós eljárás folyik ellene. HIRDETÉS A másodrendű vádlottat az ügyészség az egyik vádpontban Hiszékeny Dezső bűnsegédjeként vádolta meg, egy másikban pedig - a politikustól függetlenül - befolyással üzérkedéssel. A bíróság őt a bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt emelt vád alól felmentette, és mindkét vádpontban befolyással üzérkedés miatt mondta ki bűnösségét. A bíró elmondta, hogy a másodrendű vádlott az eljárás elején tagadta bűnösségét, és bár később a terhelő bizonyítékokkal összhangban részleges beismerő vallomást tett, Hiszékeny Dezsőre még akkor sem mondott terhelőt. A bíró szerint elképzelhető, a két vádlott között olyan megállapodás volt, hogy lelepleződés esetén a másodrendű vádlott mindent magára vállal, erre utaló adat azonban nem került elő, ezt semmi nem bizonyítja. A bíró megjegyezte, hogy a fedett nyomozó bevonása nem kifogásolható, de nem származtak olyan bizonyítékok belőle, amelyek alapján az elsőrendű vádlott bűnössége ítéleti bizonyossággal megállapítható volna. A két vádlott és a védők tudomásul vették az elsőfokú döntést, az ügyész azonban Hiszékeny Dezső esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása, a másodrendű vádlottnál súlyosítás érdekében fellebbezett. Hiszékeny Dezső az ítélethirdetés után újságírók előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a hatóságok fél éven át hallgatták le a mobilját és az irodáját, mégsem tudtak többet a bíróság elé hozni, mint a fedett nyomozó jelentéseiben szereplő bólogatást és mutogatást. MSZP BÍRÓSÁG VESZTEGETÉS MEGOSZTOMTWITTERKINYOMTATOM

Hiszékeny: Miért nem értek tetten a pénz átvételekor?

Hálás lehetek az ügyészségnek és a titkosszolgálatoknak a perért, mert ha ez életem legsötétebb pontja, a végén kiderülhet, hogy tisztességes vagyok – mondta a korrupcióval gyanúsított Hiszékeny Dezső a Fővárosi Törvényszék szerdai tárgyalásán.

Két héttel a választások előtt hallgatták ki Hiszékenyt

Megtagadta a vallomástételt, és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő, akit vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség.

Még a kampányban gyanúsított lehet Hiszékeny Dezső

Az önkormányzati választás előtt, két héten belül sor kerülhet Hiszékeny Dezső gyanúsítotti kihallgatására - tudta meg a Magyar Nemzet. A szocialista parlamenti képviselő mentelmi jogát hétfőn függesztette fel a Ház.

Meggyanúsíthatják Hiszékeny Dezsőt

Ahogy közvádas ügyekben megszokott, a parlamenti szakbizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy függessze fel a szocialista Hiszékeny Dezső mentelmi jogát.

Hiszékeny: Ártatlan vagyok

Soha senkitől nem kért és nem fogadott el korrupciós pénzt, nem követett el bűncselekményt – állítja az MSZP-s Hiszékeny Dezső. A szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Hiszékeny újságíróknak azt mondta, nem tudja, milyen ügyben akarják meggyanúsítani.
Találatok: [7]  Oldalak:   1