K-Monitor Adatbázis

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

Szimpatikus cél, hogy kedvezményes áfakulcsú lakások épüljenek a településeken belüli elhagyott-elhanyagolt üzemek romjain, csakhogy nálunk ez is a kiválasztottak biznisze lett. Ráadásul a beruházók önkényesen alakíthatják át a városképet.

Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

A Tungsramnak már öt éve sem volt esélye a túlélésre, nem véletlen, hogy az amerikai GE jelképes összegért adott túl rajta. A veszteséget végül a magyar adófizetők állják.

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

Tartozásrendezés helyett a legszegényebb háztartások fokozódó eladósodása az ingatlanárverések következménye Magyarországon – derül ki egy friss tanulmányból.

Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek.

Zavaros végrehajtási ügyek vannak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség körül: majdnem elárverezték a Baross utcai ingatlan egy részét, amit pár éve a kormánytól kaptak ajándékba. De nem csak az azeri rezsimig érő offshore cég követelőzik, a NAV is végrehajtást kért az egyik cégük ellen. Az EMIH-nek több milliárdos nagyságrendű hitele van, cégeinek többsége rosszul teljesít, a kóser húsfeldolgozó például megnyitása óta 1,2 milliárdos veszteséget termelt.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.

Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.