K-Monitor Adatbázis

A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja.

Ötvenmilliárd állami támogatás és hitel nem volt elég, most újra fizetni kell. A 24.hu megtudta: az újabb 5,6 milliárdos tőkebefektetésért az állami cég csak 17 százalékos tulajdonrészt kap.

A Mészáros Lőrinc jellemezte Opus Global élelmiszeripari divíziójában méretes gyárak, beruházások találhatók. Ezekre az jellemző, hogy rengeteg állami forrást kapnak, és ha elkészülnek, maga Orbán Viktor szokta átadni őket. Az egyik cégbe, a Tiszapüspökiben működő izocukorgyárba már megint belepumpált 5,6 milliárd forintot az állam.

Tiszapüspökiben évi 55 milliárd forint forgalomra számító úgynevezett izocukorgyárat adott át hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. A beruházást végző Kall Ingredients Kft. áttételes kisebbségi tulajdonosa a sokak által a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozó. A társaság tulajdonának többséget az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyzik. (Kárpáti az azóta megszüntetett Népszabadság korábbi értesülései szerint egy ízben hódmezővásárhelyi ügyek miatt összerúgta a port a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal.)

A Kall Ingredients Kft. úgy kapott közel száz százalékos támogatást egy hitelhez, hogy nem volt saját tőkéje.

A 2017. év október hó 09. (hétfő) 11.06 perckor megjelent írásunk címében valótlanul állítottuk, hogy "Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, kapásból érkezett is hozzá 44 milliárd forint".

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.