K-Monitor Adatbázis

A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.

Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.

A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.