K-Monitor Adatbázis

Tiszapüspökiben évi 55 milliárd forint forgalomra számító úgynevezett izocukorgyárat adott át hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. A beruházást végző Kall Ingredients Kft. áttételes kisebbségi tulajdonosa a sokak által a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozó. A társaság tulajdonának többséget az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyzik. (Kárpáti az azóta megszüntetett Népszabadság korábbi értesülései szerint egy ízben hódmezővásárhelyi ügyek miatt összerúgta a port a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal.)

A Kall Ingredients Kft. úgy kapott közel száz százalékos támogatást egy hitelhez, hogy nem volt saját tőkéje.

A 2017. év október hó 09. (hétfő) 11.06 perckor megjelent írásunk címében valótlanul állítottuk, hogy "Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, kapásból érkezett is hozzá 44 milliárd forint".

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

Feljelentésként értékelte, és a megyei főügyészségre továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Magyar Zoltán (Jobbik) országgyűlési képviselő írásbeli kérdését az Ecosolifer csornai napelemgyárról. Az Ecosolifer 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott, illetve 22,4 millió euró és 363 millió forint eximbankos kölcsönt vehetett fel, mégsem készült el időre.

3. rész - Mészárosék jobban támaszkodnak a bankhitelekre! Sorozatunkban a legújabb kori, értsd 2014 utáni hazai oligarchaképződés jellemzőit vesszük számba. Miben más a Mészáros-éra, mint volt a Simicska-világ? Ezúttal a tőkeáttétellel foglalkozunk, vagyis azzal, hogy Mészárosék miért használnak annyi kereskedelmi banki hitelt.

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.

Felszámolják a szír-szlovák érdekeltségű diósgyőri vasmű-utódot, a Miskolci Steel Mills Kft.-t – erről döntött a napokban jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. A felszámolást egy volt dolgozó kérte a jussát hiányolva, de az állam lehet az igazi vesztes. Az Eximbank 35 millió eurós hitelkeretet adott a vasműnek 2015-ben, bár állítólag ennek csak a töredékét hívták le eddig.

Mintegy 15 milliárd forintos hitellel stafírozta ki a Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezetőjéhez kötődő cégeket az állami tulajdonú Eximbank.

Miután pert vesztett az Eximbank, nyilvánosságra hozták, hogy hogyan került végül 16 milliárd forintjuk Rogán ismerőseihez. Két tőkelapban összesen 16 milliárdot akartak kiosztani villámgyorsan, meg is írtuk, hogy a furcsa feltételek alapján a Rogán első gyerekét nevelő Gubicza Ágostonékhoz, azaz a GB & Partnershez fog kerülni várhatóan.