language

Kulcsszavak:

hitelezés highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [50]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

Három gyanúsítottja van a több százmilliós kárt okozó pécsi buszbiznisznek

A gyanú szerint több százmillió forintos kárt okoztak a Baranya megyei városnak azzal, hogy drágábban vásárolták meg a buszflottát.

Újabb három évet csúszik az e-jegyrendszer, de a fővárosi vezetés nem tud károkról

Bagdy Gábor a fővárosi bizonyítványt magyarázta, a fideszes polgármesterek a szocialistákat ekézték a bedöglött RIGO-projekt kapcsán. Hiába kerülhetett a kudarcos projekt közel 37 milliárd forintba, a főváros szerint nincs veszteség.

Orbán nem viccel: szerinte közérdek, hogy létrejöjjön a fideszes propagandabirodalom

Menesztették a BKK vezérét

Dabóczi Kálmánnak a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Megnyirbálják Szeneczei Balázs főpolgármester-helyettes jogkörét is. Tarlós a kezét mossa.

Húszmilliárdos hitelkeretet kap Ungár Péter és Mészáros Lőrinc közös vállalkozása

A BIF Zrt. - amiben Ungár és Mészáros mellett Schmidt Mária is közvetetten tulajdonos – az állami tulajdonú fejlesztési bankkal írt alá nagyvonalú szerződést.

Még jó darabig nem fütyül a RIGO

Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.

Kósa elveszett hitele

Nem igazolják a cégadatok Kósa Lajos állítását, amely szerint azért kerülhetett töredékáron a felesége tulajdonába egy nagy értékű kft., mert a vállalkozás súlyosan eladósodott volt. A jól jövedelmező, évi 91 milliós nyereséget hozó cég nemrég nyilvánosságra került részletes gazdasági adataiban ugyanis nyoma sincs komolyabb hitelnek, kölcsönfelvételnek vagy törlesztésnek.

Paks 2 - Kiderült, mit titkol a kormány

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

Atomjaira hullik a Paks-projekt

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.
Találatok: [50]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>