K-Monitor Adatbázis

Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.

Szerdán harangozta be legújabb, a 33 leggazdagabb magyart összegző listáját a Forbes. Nagy változások nem történek tavaly óta, annyi – ahogyan egy éve is – most is jól látható, hogy a legtehetősebbek között túlsúlyban vannak a kormányközelinek tekinthető üzletemberek.

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője kapott Lázár János kancelláriaminisztertől.

Az állami Eximbank november végén írt ki egy pályázatot két, összesen 16 milliárd forintot kezelő kockázatitőke-alap felállítására. A Forbes most kiderítette, hogy a tendert a Rogán-közeli GB&Partners hozta el.

A bank az exportcélú ügyletek refinanszírozása mellett egyre gyakrabban ismert magyar üzletemberek vállalkozásait is finanszírozza. Három állami hátterű bank, az Exim, az MFB és az MNB is részt vesz immár a hazai kkv-k forráshoz juttatásában. A közvetlen gazda, Szijjártó Péter mellett egy másik miniszter, Rogán Antal befolyása is tetten érhető az intézmény irányításában.

Hallgat az Eximbank arról, kinek ítélte oda azt a két, összesen 16 milliárd forintnyi tőkealapot, melyekre november végén írtak ki villámpályázatot. A pályázat feltételei elég szokatlanok voltak: magántőkét nem kértek, és nem hagytak túl sok időt a pályázóknak, november 30-án jelent meg a kiírás a holnapon, december 10-e volt a határidő, eredetileg 11-én hirdettek volna eredményt. Később adminisztrációs hibára hivatkozva az eredményhirdetést halogatták, a bank hetek óta semmilyen megkeresésünkre nem reagál.

Két, összesen 16 milliárd forintnyi tőkealapra írt ki pályázatot az állami tulajdonú Eximbank. A pénzre alapkezelők pályázhatnak, aki megnyeri, arra használhatja fel, hogy cégekbe befektessen. A villámpályázat feltételei viszont szokatlanok: magántőkét nem kérnek, és nem hagytak túl sok időt a pályázóknak: november 30-án jelent meg a kiírás a holnapon, december 10-e volt a határidő, 11-én hirdettek volna eredményt.

Közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül.

2008-ban Gyöngyösön épített volna gyárat az Apollo Tyres, ám akkor a helyi Fidesz népszavazást kezdeményezett ellene, a beruházás meghiúsult. 2014-ben az akkor már kormánypárt Fidesz bejelentette, hogy 29 milliárd forint állami támogatással Gyöngyöshalászon épít gyárat az indiai óriásvállalat. A beruházás hátterében több furcsa önkormányzati döntést, a nekik kínált kisajátítási árral elégedetlen földtulajdonosokat és a Market Zrt.-t találtuk.

Seszták Miklós kinevezését Németh Lászlóné helyére leginkább abban a folyamatban lehet értelmezni, melynek célja a Simicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozó apparátusi vezetők eltávolítása a fejlesztési források közeléből. Bár ő maga ezt következetesen tagadja, úgy tűnik, az új fejlesztési miniszternek is erős kapcsolatai vannak bizonyos üzleti körökkel: ráadásul a Sesztákkal kapcsolatban álló Ramiris cégcsoport körüli üzletemberek nem egy esetben keveredtek törvénytelen ügyletekbe.