K-Monitor Adatbázis

A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet: ezekből kettő utasszállító méretű (Airbus A319), kettő pedig business jet (Falcon 7X), ami luxuskategóriás gépnek számít. Bár a Honvédség több alkalommal tagadta, hogy a gépeket katonai célok helyett kormánygépként funkcionálnak, azokat gyakran Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, illetve Novák Katalin köztársasági elnök használják. Főleg hadrendbe állításuk kezdetén a gépek többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez. Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással.

Más országokra is jellemző az a gyakorlat, miszerint az állami vezetőket hivatalos útjaikra a honvédség tulajdonában lévő gépekkel szállítsák. A problémát az ezzel kapcsolatos átláthatatlanság jelenti  – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva ugyanis 30 évre titkosították az utazással kapcsolatos pontos adatokat, vagyis, hogy ki, mikor, milyen útvonalon, miért használta a gépeket és ez mennyi közpénzt emésztett fel. Emellett előfordul, hogy a honvédségi gépeket nem csupán hivatalos, hanem magánjellegű utakra is használják az állami vezetők – így például Orbán Viktor horvátországi, római (erről bővebben itt, itt és itt írtunk) vagy toszkánai családi útja kapcsán, de itt említhetjük Novák Katalin vatikáni látogatását is. 

Az Átlátszó 2022 végén összesítést kapott a Honvédelmi Minisztériumtól a honvédségi gépek útjairól és költségeiről. Bár a dokumentumok számos ponton hiányosak – Novák Katalin több útjánál például egyáltalán nem tüntettek fel költségeket – egyes utaknál csak a fedélzeti ellátásra több millió forint közpénz ment el. Így például Szijjártó Péter és delegációjának 2022-es kairói útján, ahol csupán a fedélzeti ellátás és internethasználat 12,4 millió forintba került. 

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.