K-Monitor Adatbázis

A Városháza-gate néven ismertté vált ügy gyanúsítottja, Berki Zsolt szerint az igazságügyi szakértői vélemény részét képező hivatalos leirat cáfolja annak a tanúnak az állítását, akinek vallomására és közjegyző előtt tett nyilatkozatára alapozva támadta a Fidesz a fővárosi önkormányzatot. A Fidesz „koronatanúja” kitart amellett, hogy vallomásában az igazat mondta. A titokban, telefonon készült hangfelvétel leirata a hvg360 birtokába jutott, de nem ad választ az ügyben felmerülő összes kérdésre.

Koncepciós perekből ismert elemekkel átszőtt titkosszolgálati és ÁSZ-jelentéssel próbálja igazolni az államigazgatás az orbáni propaganda állítását: hatalomra kerülve az ellenzék külföldi érdeket szolgálna.

Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból.

Különös fordulatot vett a Városháza-gate-ként elhíresült ügy, amelyben a rendőrség is nyomoz. Az egyik gyanúsított vallomása szerint az egyik tanú, akiről kiderült, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő ismerőse, arra akarta rávenni őt, hogy tegyen terhelő vallomást Karácsony Gergelyre és Kiss Ambrusra, noha nem is ismeri őket személyesen. A gyanúsított állítását egy másik tanú is megerősítette, aki szintén ott volt a találkozón.

Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt.

A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.

Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját?

Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is ada­tokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.

Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.

Az újonnan gründolt kormányhivatal, a védelmi igazgatás csúcsszerve is Rogán Antalhoz került. A titkosszolgálatok és a propaganda mellett már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is irányító miniszteren keresztül Orbán már a honvédelmi és a belügyi tárcák vezetőit is szoros kontroll alatt tarthatja.