K-Monitor Adatbázis

Geopark, enjoypontok és túraközpontok készülnek egyelőre 1,3 milliárdból.

A Millenniumi Dohány Pavilon 2,7 milliárd forint állami támogatásból újul meg, a közelében épít 25 szobás szállodát 300 millió forint állami támogatásból a Dunakanyari Turisztikai Kft. A cég Száraz Istvánhoz, a jegybankelnök fiának jóbarátjához köthető. Újabb pompás NER-történet a Dunakanyarból.

Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.

Tiborcz István immár Budapest több meghatározó ingatlanfejlesztésében is érdekelt. Mégsem képes még egy falusias városka focipályáját sem úgy pótolni, hogy a fizetnivalót ne az állam állja.

Pert nyert a 24.hu a Magyar Turisztikai Ügynökséggel szemben, két év után így derült ki, hogy a vezérigazgató korábbi nyilatkozatával ellentétben nem egy szakmai grémium, hanem ő maga dönt az egyedi támogatásokról. Az ügynökség a bíróságon azzal védekezett, hogy Guller Zoltán gondolatai nem közérdekű adatigénylés tárgyai, végül azonban ki kellett adniuk, hogy kik vesznek részt a pályázat nélkül kiosztott állami támogatások elbírálásában.

Az üzletben korábban volt egy társa, az a cég most az ingatlanmágnás Jellinek Dániel közelébe került.

Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.

Szállodaüzemeltetés, marketing – ezeken a területeken már együttműködnek.

Megadták az engedélyt, mostantól semmi akadálya, hogy magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát.

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.