Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu.
A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták.
Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő barátja tulajdonában áll az a cég, amelyik az egyik nagy kedvezményezettje a választókerületbe érkező vissza nem térítendő európai uniós támogatásoknak, illetve az azokhoz tartozó közbeszerzéseknek. A nyírségi tendereken taroló vállalkozás tulajdonosa ráadásul üzlettársa a kormánypárti politikus feleségének.
Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselőjének birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Noha hivatalosan nem Kovács kapta a pénzeket, és szerinte semmi köze azokhoz, a nyerteseket – a fiát és a felesége által vezetett egyesület cégét – mégsem jegyezték be az ingatlan tulajdoni lapjára.
Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell lesz.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója korábban azt mondta, egyetlen jó ötlet sem marad támogatás nélkül, és szigorúan szakmai szempontok alapján döntenek. Úgy fest, vagy főként a fideszes önkormányzatoknak vannak jó ötleteik, vagy az ellenzékiek nem értesültek az ad hoc pénzosztásról. Felcsút viszont másfél milliárd forintot kért a záportározó turisztikai fejlesztésére.
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek.
Időközben közelebb érünk a több mint 2 milliárd forintból felhúzott stadionhoz, ami mellett a fedett edzőcsarnok fehér kockaépülete készteti hunyogásra az embert. A Várnál egy uniós pályázatról tájékoztató tábla áll, miszerint annak turisztikai fejlesztése 1,5 milliárd forintból valósul meg. Az 1400-as években létesített vár ennek ellenére szinte csak egy romos falat jelent egy toronnyal. Ha eddig nem sugárzott volna az átgondolatlanság a területről és a különböző projektek halmazáról, akkor a western-kocsma és a csarnok közötti gazos, füves részre irányuló kérdésem után már nem lett volna helye másnak. Kísérőm szerint ott lesz a több mint 700 férőhelyes parkoló egy része. Szerettem volna logikát találni abban, hogy miért célszerű a látványosságok sorát egy parkolóval megszakítani, de akárhogy próbálkoztam, nem sikerült. Az újabb érvek pedig akkor fogalmazódnak meg bennem, amikor kiderül: a stadion, a filmstúdió és minden más itt a területen a várat körbevevő egykori mocsaras területre épült fel. A filmstúdió területe éppen ezért is volt építésre alkalmatlan kategóriába besorolva.
A kisvárdai látványosságok sora azonban ezzel nem ért még véget: lesznek a közeli tóban kalandparkként szolgáló mesterséges szigetek, a tóba süllyesztett virtuális akvárium is.
