K-Monitor Adatbázis

Az év minden napjára jutna egy helikopterezés abból az EU-s pénzből, amit egy környezetismereti természetvédelmi tanösvénybe fektettek Hatvanban. Kár, hogy a 186 milliós, tavaly már kifizetett és átadott projektet nem lehet látogatni. Legalábbis akkor, ha a lezárt magánterületet védő fegyveres őrök főnöke és az ő főnöke, Robi, akinél a kulcs van, nem akarja.

Matolcsy 2000-ben, új gazdasági miniszterként az állami gyógyfürdőfejlesztésben látta a gazdaságfejlesztés eljövendő mintaprogramját. Itt még célokat is kitűztek, tehát meg lehet nézni, hogy mindez hogyan sikerült. Azóta kiderült, hogy egy 1975-ös fejlesztési tervre építették az országos stratégiát. A laza tervet nagyon hebehurgya megvalósítás követte, és a legkritikusabb kérdésekkel mintha nem is foglalkozott volna az állami irányító. Úgy néz ki, hogy semmi nem valósult meg a célokból. Sőt, mintha érdemi hatása se lett volna a nagy pénzszórásnak. Bár sokkal több fürdőnk lett, ezek ma is ugyanazokkal problémákkal küzdenek, amik már az első fejlesztési tervbe is bele voltak kódolva.

186 millió forintot nyert uniós forrásból az Öko-Plan Egyesület természetfejlesztésre, de sikerült egy olyan területet feljavítania, ahová tilos a belépés, szögesdróttal és fegyveres őrrel védik,.

Szolnokon több olyan beruházás is zajlott az elmúlt években, amely a helyiek nemtetszését váltotta ki. Egyrészt azért, mert egyes esetekben közkedvelt helyszínek és létesítmények is áldozatául estek a projektnek, másrészt azért, mert a szolnokiak egyes beruházások valós okaként nem a deklarált célokat, inkább helyi nagyemberek magánérdekeit sejtik. Annak jártunk utána, igazolja-e bármi is ezt a közvélekedést.

A magyaros gógyiból ad leckét a többi magyar, sőt Európa összes településének Berettyóújfalu, ahol igazán a leghasznosabb ötletekre mennek el az uniós pénzek.

27 millió forintért vette két éve, most 44 millió forintért adna túl a velencei Vörösmarty-pincén egy magáncég, amelynek érdekében L. Simon László még államtitkárként lobbizott a velencei polgármesternél.

Megint röpködnek a milliárdok a műemlékek felújítása körül: a magyar kormány megengedi a kastély- és várprogramban lévő 33 milliárd forintnyi uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetését, noha ettől nem indul meg hamarabb a munka. Az Európai Bizottság kimondottan ellenzi a műemlékek körüli ellenőrizhetetlen költekezést.

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

Az év első felében sem tétlenkedett az ország talán legsikeresebb gázszerelője, Mészáros Lőrinc. A miniszterelnök barátja a közelmúltban fociklubot, cégeket és szállodákat vásárolt. Cégeiből több milliárd forintos osztalékot vett fel, egyes számítások szerint 2015-ben naponta csaknem 10 millió forinttal gazdagodott. Ennek alapján a felcsúti selfmade man kéthónapos nyári szabadsága alatt is legalább félmilliárd forinttal lesz gazdagabb.

A Telegraph cikke szerint az EU is vizsgálódik a felcsúti kisvasút körül, mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi uniós forrást, amiből a kisvasutat építették. Az uniós eljárás Jávor Benedek bejelentésére indul, aki szerint abszurd, hogy a vasút Orbán gyerekkori falujától Orbán másik fontos gyerekkori falujáig megy.