Lapok: |
|
Kulcsszavak: |
Kétszázezer új lakás hiányzik a magyar ingatlanpiacról
A 2008-as válság kirobbanása után csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy valamelyest magára találjon a magyar építőipar, most viszont már a munkaerőhiány jelenti az újabb kihívást. A csok és az 5 százalékos lakásáfa hatása jól kimutatható a számokon, óriási hajrában próbálják befejezni projektjeiket a cégek a kedvezményes időszakon belül. A 2007-es csúcstól még manapság is messze elmarad minden ingatlanpiaci mutató. Nagy szükség lenne felújításokra, és új lakásokra is.
Óriási a tanárhiány, van, ahol a lehetséges állások majdnem fele betöltetlen
A birtokunkba került hivatalos adatok alapján a múlt héten azt írtuk: augusztus végén 4325 betöltetlen pedagógus álláshely volt a Klebelsberg Központ által fenntartott állami általános iskolákban és gimnáziumokban. A Klebelsberg Központ a cikk megjelenés után azt állította: ezek nem valós adatok, sőt szerintük "vélhetően kifejezetten álhírterjesztés céljából" közöltük őket. Mi pontos számokat hoztunk nyilvánosságra, amit azzal igyekeztek cáfolni, hogy "a Klebelsberg Központ információi alapján az országos - mintegy 170 ezer fős - pedagóguslétszám legfeljebb 1-2 %-a betöltetlen".
4325 tanár hiányzik az állami iskolákból
Az állami általános iskolákban és gimnáziumokban augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt, derül ki azokból a Klebelsberg Központnál összesített adatokból, amelyek az Index birtokába kerültek. A tanárhiány más területeken is észlelhető: a kevés tanár miatt sok iskola nem tud csoportbontásokat csinálni, sok a túlóra, a kémia vagy a fizika szaktanári kar vészesen öregedik, sok helyen pedig csak nyugdíjas tanárokkal tudják megoldani a tanítást. Az arányokat nézve leginkább iskolai gyógypedagógusból van hiány. Ahol kevés a tanár, ott kevesebb lehetőség van kiscsoportos oktatásra, ami hátrányt okoz az ott tanuló gyerekeknek.
A legrosszabb fogyókúrázó: a magyar állam
Sokadszorra lóg a levegőben a közszféra drasztikus leépítésének lehetősége. A versenyszféra most épp a hivatalnokokban látja a munkaerőhiány orvosságát, és nyilván a kormány is szívesen csökkentene kiadásokat, mert azok minden erőfeszítés ellenére folyamatosan csak nőnek az állam méretével együtt. A közszférában dolgozók szerint viszont a fejétől bűzlik a hal, a közigazgatás teteje az állami cégekkel együtt egyre csak burjánzik, míg a valódi közszolgáltatásokban dolgozókból valójában hiány van
Három részre szakadt a leggazdagabbak mezőnye
Minden évben lehozzuk a hírt, hogy a Napi.hu listája szerint éppen ki a száz leggazdagabb magyar, és egy-egy dúsgazdag magyar ügyeibe is jó alaposan beletúrtuk magunkat az évek során. De mi derül ki abból, ha kicsit jobban beleássuk magunkat azokba az adatokba, amik az elmúlt 16 évben (az első vagyonoslista óta eltelt időszakban) halmozódtak fel. Például hogy a leggazdagabb magyar negyvenszer gazdagabb, mint a századik, vagy hogy a politikai befolyás elég kifizetődőnek tűnik a magyar gazdaságban, vagy hogy még az elitklubon belül is van egy elitebb klub.
Egyre zártabb klub a száz leggazdagabb magyar listája
Minden évben eljön a nap, amikor nekiállhatunk csámcsogni azon, hogy mennyivel több pénze lett hazánk leggazdagabbjainak, hogy vajon beérett-e már a NER annyira, hogy Mészáros Lőrinc legyen a leggazdagabb ember az országban, hogy kik tudnak felmászni a száz leggazdagabb közé.
És ön hány kamujelöltre szavazhat?
Most azonban térképre is tettük, hol hányan és kik indulnak, a pártrövidítések dekódolásához ezt a táblázatot javasoljuk a választási iroda honlapjáról.
Elmúlt nyolc év: elment mellettünk a régió
A 2010 utáni négy évben még eléggé gyengélkedett a magyar gazdaság, de 2014 után beindultak a dolgok: több pénz maradt fogyasztani, beruházni, megtakarítani. A kedvező világgazdasági környezetnek azonban lassan vége, és egyre inkább úgy tűnik, hogy az aranyéveket nem használtuk ki eléggé. Bár a bérek nőni kezdtek, a kilátások itt nem túl jók, és a nagy gazdaságátalakítási tervekből sem látszik sok minden.
Elmúlt 8 év: így tömte ki a Fidesz a gazdagokat
Nyolc év alatt GDP-növekedésben a régió elhúzott mellettünk, de a legtöbb megyénk közelebb került az uniós fejlettségi átlaghoz. A jól keresők nagyon jól jártak a Fidesz kormányzásával, a legrosszabbul keresők viszont rosszul. A szegénység így is csökkent kicsit, bár 2,5 millió magyar még mindig szegénynek számít. Tíz ábrán szedtük össze, hogy hogyan változott a magyar társadalom jövedelmi és vagyoni helyzete a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta.
A magyar vasúton 9 milliárd forintot ér egyetlen perc
Rengeteg pénzt ölt a magyar állam az elmúlt tíz évben vasútipálya-fejlesztésekre, az utasok azonban mindebből keveset érzékelnek. Több százmilliárd forint elköltésével országos összesítésben egy óránál is kevesebb időt sikerült nyerni, igaz, a vonatoknak nagyobb sebességet lehetővé tevő rendszer kiépítése még folyamatban van. A felújítás nem véletlenül drága, brutális elmaradásból indulunk, ezért sok vonalat gyakorlatilag újjá kell építeni, és az autópálya-építések mellett ezek a beruházások is mágnesként vonzzák a korrupciót. A java pedig csak most jön, a következő négy évben négyszer annyi pénzt terveznek elkölteni a területen, mint az előző tíz évben összesen.