language

Lapok:

Kulcsszavak:

műemlékvédelem highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Az UNESCO kérésére se állítja le a kormány a Liget-projektet

Furcsának tartjuk, hogy miért éppen most kezdte el támadni a szervezet a fejlesztéseket, mert mindegyik építkezés évek óta tart - válaszolta a Miniszterelnökség az UNESCO jelentés kapcsán az RTL Klub megkeresésére. A Híradó riportjából kiderül, EGYIK BERUHÁZÁS LEÁLLÍTÁSÁT SE TERVEZI A KORMÁNY, MERT SZERINTÜK "A KRITIKÁK TÁRGYALÁS ÚTJÁN RENDEZHETŐEK." KAPCSOLÓDÓ Az UNESCO a Liget-projekt leállítását kéri a kormánytól Az UNESCO a Liget-projekt leállítását kéri a kormánytól A Városliget átalakítása aggasztó, a 120 méteres Mol-torony engedélyezése megdöbbentő az ENSZ szervezetének friss jelentése szerint. Pár napja adott ki egy jelentést az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO, melyben arra kéri a magyar kormányt, hogy állítsa le a világörökségi helyszíneken, vagy azok közelében megvalósuló projekteket mindaddig, amíg átfogó, a budapesti fejlesztési tervvel összhangban lévő irányelvek nem születnek a megőrzés alá eső területek kezelésére. A szervezet megdöbbentőnek nevezi, hogy a Duna partjára tervezett 120 méteres Mol-torony egyáltalán megkaphatta az építési engedélyt, aggasztónak tartja a Liget-projektet a Néprajzi Múzeum és a biodóm mérete miatt, kifogásolja, hogy a Vár átalakítása kapcsán nemcsak felújítás történik, hanem lerombolt, megsemmisült épületeket is felépítenek újból, ami a városkép hitelességének az elvesztéséhez vezet.

Freskókat tüntettek el Orbán hivatalában

A Karmelita épületegyüttes egykori refektóriumának egyedülálló, késő barokk freskóegyüttese áldozatul esett a sokmilliárdos felújításnak. Hosszú nyomozás után legalább annyit sikerült megtudnunk: a festést nem verték le, csak ismeretlen okokból lemázolták.

A lakossági tiltakozás ellenére kiadták a környezetvédelmi engedélyt a Hell mostrumára Miskolcon

A hatalmas irodaházat a hazai piacvezető Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon tervezi felépíteni. Az állami pénzekkel bőven kitömött magyar cég a négyszintes épületet műemléki környezetben húzná fel. Míg a fideszes városvezetés teljes mellszélességgel támogatja a projektet, addig a lakosokat meg sem kérdezték, többen viszont a legkevésbé sem szeretnének a Hell irodaház árnyékában élni. Vannak, akik szerint a beruházás kijátssza a plázastop-törvényt, mivel az irodaház szerintük valójában egy bevásárlóközpontot is takar

Szeptemberben lehet publikus a Várkert Bazár-ügy vizsgálati anyaga

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban június végére ígérte a Várkert Bazár és a Budai Vár üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos vizsgálat lezárását. Csepreghy Nándor, a miniszter helyettese most megerősítette az Indexnek, hogy a vizsgálat lezárult, ám annak megismerésével még várni kell.

Gyutai Csaba szerint L. Simon hazudik

Egymás torkának ugrott a Miniszterelnökség által felügyelt Várgondnokság Kft. ügyvezetője és L. Simon László, korábbi örökségvédelmi államtitkár, miután megírtuk, egy nem nyilvános vizsgálat döbbenetes szabálytalanságokra, pénzügyi visszaélésekre bukkant a Vár és a Várkert Bazár körül.

Várkert Bazár-ügy: a Miniszterelnökség elismerte a vizsgálatot, L. Simon László Lázárra mutogat

A Várkert Bazár és a budai Vár üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos szabálytalanságokról írt cikkünk után a Miniszterelnökség és L. Simon László is levelet írt. A kormány az átvilágítás tényét elismerte, de részletekről nem nyilatkozik.

Szétlopott budai Vár, szétlopott Várkert Bazár

Teljes káosz uralkodott az I. kerület fontos műemlékei, így a budai Vár és a Várkert Bazár pénzügyei körül az elmúlt években. A Miniszterelnökség által felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont. Ez akár jót is jelenthetne, például óvó gondosságot. De sajnos Gyutai és családtagjai tényleg beköltöztek.

Az új Puskás-stadion: 200 milliárdért kapunk kevesebbet

A magyar közvélemény szinte megbénult, amikor kiderült, hogy 190 milliárd forintból épül fel az új Puskás Ferenc Stadion. Aztán a sokkból felocsúdva eszünkbe jutott pár ünneprontó kérdés a monumentális projekt kapcsán. Van-e bármilyen racionális magyarázat a stadion árára? Az eredeti tervekhez képest végül megőrzik-e a régi Népstadion helyi védettség alatt álló lelátóját, vagy az ikonikus lépcsőtornyokat, ahogy az korábban elhangzott? Lesznek-e a stadionban a futballon kívül hat-hét másik sportágnak is edzőtermei, ahogy mondták? Világszinten is egyedülálló építészeti bravúr lesz-e az új létesítmény, ahogy ígérték? Lehet-e már most látni olyan tervezésbeli hiányosságot, ami tovább fogja emelni a projekt költségeit?
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>