language

Lapok:

Akták:

Népszavazás a vasárnapi boltzárról highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Népszavazás a vasárnapi boltzárról

Népszavazás a vasárnapi boltzárról

Az ügy alapját egy 2014-es KDNP-s kezdeményezés képezi, ami a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek megtiltotta a vasárnapi nyitvatartást. A javaslat célkitűzése egyrészt a kisebb boltok forgalmának növelése volt, másrészt – a szabad vasárnapok révén – a családi élet támogatása. Az így megszülető, heves indulatokat és számos népszavazási kezdeményezést eredményező kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt hatályban.

2016. február 23-án hajnalban egy büntetett előéletű, kopasz férfiakból álló, Kubatov Gáborhoz is köthető Fradi Security tagjait képező 20 fős csoport jelent meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél és állta el annak ajtaját – mint utóbb kiderült, mindezt tényleges népszavazás-kezdeményezési szándék nélkül. A csoport a 6 órakor helyszínre érkező, vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdését benyújtani kívánó MSZP-s Nyakó István időbélyegzőhöz jutását megakadályozta, míg a 6:45-kor megjelenő, személyazonosságát eleinte titkoló Erdősi Lászlónénak, a kezdetben fideszes, majd független herceghalmi polgármester feleségének utat engedett. Ennek jelentősége, hogy az ekkor hatályos jogszabályok szerint azonos témában, azonos időben egyszerre csak egy népszavazási kérdés futhatott át az ellenőrző-engedélyező rendszeren (párhuzamossági moratórium), ezért kiemelten fontos volt, hogy ki az első benyújtó. Amint a tömeg megtudta, hogy a Kúria a korábbi boltzáras kérdést elutasította, mindenki egyszerre indult meg az időbélyegző felé: végül Erdősiné kísérője, Varró Ádám – 4 másodperccel megelőzve Nyakót – ért oda elsőként és látta el pecséttel a polgármesterné beadványát. Így a további vasárnapi zárvatartást támogató Erdősiné kérdését kellett először vizsgálni, maga mögé utasítva ezzel a boltzár eltörlését támogató MSZP-s kérdést.

A Nemzeti Választási Bizottság először saját elnökének véleményét figyelmen kívül hagyva Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, 2016. április 6-án azonban a Kúria megváltoztatva a korábbi döntést, Nyakó kérdését hitelesítette, figyelembe véve az Erdősiné népszavazás-kezdeményezését körülvevő jogszerűtlenségeket. Végül népszavazásra nem került sor, a boltzár eltörlésére a Kormány 2016. április 11-én tett javaslatot, amit a Parlament meg is szavazott.  

A BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 2016. március 4-én kezdett nyomozásba választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, augusztus 10-én az eljárást viszont bűncselekmény hiányában megszüntették, annak ellenére is, hogy a Kúria is megállapította, hogy a kopaszok akadályozták Nyakót. Ezt követően Nyakó vádindítványát a Fővárosi Törvényszék elutasította, mondván, hogy – dacára az akadályozás tényének – Nyakó nem minősül a népszavazás rendje elleni bűncselekmény sértettjének, így nem jogosult pótmagánvádlóként eljárni. Nyakó ezt követően a Fővárosi Ítélőtáblához fellebezett a törvényszéki ítélettel szemben.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Szembement az NVB az elnökével, mégis Erdősiné kérdését hitelesítették

A kormány, Erdősi Lászlóné és az MSZP-s Nyakó István népszavazási kérdését tárgyalta a Nemzeti Választási Bizottság. A múlt heti balhés délelőttöt is tisztázták.

Az ORFK végre megmagyarázta, miért nem intézkedtek a rendőrök a kopaszok ellen

Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.

Tíz pontban elmondjuk, mi történt a kopaszok és az MSZP között

Szürreális körülmények között sikerült benyújtania vasárnapi boltbezárásos népszavazási kérdését egy asszonynak, akit feltehetően kigyúrt, kopasz emberek segítettek az MSZP megelőzésében. Tíz pontban rekonstruáltuk, mi történt reggel és délelőtt az Alkotmány utcában, és hogy miért kell egy kopaszkülönítmény egy időbélyegzőhöz.

Polgármesterfeleség előzte be az MSZP-t a kopaszokkal

Az Index információi szerint Erdősi László András herceghalmi polgármester felesége volt az a titokzatos idős nő, aki népszavazási kezdeményezést adott be kedden a Nemzeti Választási Irodában, és egy kopaszokból álló csoport segítségével beelőzte az MSZP-t.
Találatok: [5]  Oldalak:   1