language

Kulcsszavak:

infografika highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [248]  Oldalak:   <<  <  5 6 7 8 9 10 11 12 13 14   >  >>

A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust

Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.

A Sinopharmmal oltottak közül hunytak el tavaly a legtöbben a beadott oltások arányában

2022. július 29-én, egy hónap várakozás után megkaptuk az NNK-tól az elhunytak oltási kórtörténetét tartalmazó adatbázist. Az idősoros táblázat tartalmazza, hogy a 2021-ben elhunytak mikor és milyen típusú első, második és harmadik oltást kaptak. A 28 287 elhunytból 7531-en kaptak oltást is. Noha az elhunytak körén belül a Pfizerrel oltottak aránya volt a legmagasabb, ez abból is fakad, hogy ezt az oltást kérték többen. A beadott oltóanyagok alapján viszont a Sinopharmmal oltott elhunytak voltak magasabb arányban – az első, második és harmadik beadott oltások tekintetében is.

Nem kiugró a magyar államadósság, a régióban viszont sereghajtók vagyunk

Magyarország adósságállománya az elmúlt 20 évben közel megtriplázódott. A 2000-es évek első felében folytatott fiskális politikai megoldásokat, a 2008-as gazdasági válság okozta hitelfelvételeket, a koronavírus miatti járványügyi intézkedésekkel járó bevételkiesést és extra kiadásokat, illetve az áprilisi választásokat megelőző erősteljes túlköltekezést tekintve az adósságállományunk ilyen mértékű elszállása talán nem is túl meglepő. De mi a helyzet más uniós országokban? Hol tart Magyarország más nemzetekhez képest? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az adatok, és két szakértő, Bod Péter Ákos és Lentner Csaba segítségével.

Jobb a helyzet a megújuló energiaforrások terén, de még van hova fejlődnünk

A járvány után újból beinduló gazdaság energiaéhsége, illetve az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt Európában újra központi témává vált az energiakérdés. Az egyre magasabb inflációért is felelőssé tehető energiaár-növekedést a világ összes országa megérzi, de a hagyományos nyersanyagokban hiányt szenvedő kontinensünkön az elmúlt időszakban kiemelkedően fontossá vált a téma. Ez a helyzet, illetve a tudomány által hosszú évek óta sürgetett kibocsátási célok szigorúbbá tétele (és ezeknek a betartatása) következtében a megújuló, alternatív energiaforrások egyre inkább a középpontba kerülnek.

Kocsmák és templomok is – Térképre tettünk közel 100 választási csalást a civil delegáltak beszámolói alapján

A Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) csoport segítségével térképre tettük, hogy a civil delegáltak honnan tettek bejelentést választási csalásokról. Közel 100 jelentősnek ítélt esetet gyűjtöttünk ki. A térképen 24 település látható, ahol állítólag szervezetten „buszoztatták” a szavazókat. Helységek váltak láthatóvá, ahol teljesen magatehetetlen, idős, demens embereket is leszavaztattak, és akár a fenyegetésektől sem riadtak vissza. Több beszámolóból is tisztán kirajzolódik, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai is aktívan közreműködtek a csalásokban. A térképről azt is meg lehet tudni, hogy melyek voltak azok a települések, ahol a beszámolók szerint a választási csalásokból a kocsmák és a templomok is egyaránt kivették a részüket.

Ekkora luxusvillát a miniszter által fizetett díj triplájáért sem lehet bérelni a Balatonnál

A múlt héten megírtuk, hogy áron alul bérelhet egy luxusingatlant Varga Mihály pénzügyminiszter Gyenesdiáson. Bár a részleteket firtató kérdéseinkre akkor nem válaszolt a minisztérium, cikkünk megjelenését követően Varga egy Facebook-posztban reagált a számításainkra. Mi a cégadatok alapján úgy kalkuláltunk, hogy havi 100 ezer forint lehet a bérleti díj, de a pénzügyminiszter szerint ez nem valós, mert ennek másfélszeresét fizeti, ami szerinte megfelel a piaci árnak. Csakhogy ingatlanos szakértők szerint ennyiért egy legfeljebb 3 szobás lakást (kert nélkül!) lehet tartósan bérelni a Balatonnál, és az ingatlanos oldalakon sem találtunk hasonló paraméterekkel rendelkező villát havi 500 ezer forint alatt ezen a felkapott környéken.

Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonostól

Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A Gyenes Resort éves beszámolójából arra következtettünk, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehetett, az árbevételéből pedig úgy becsüljük, hogy a medencés luxusnyaraló bérleti díja 100 ezer forintra jöhet ki havonta. A pénzügyminiszter és a cég nem árulta el a bérleti díj pontos összegét, annyit tudtunk meg, hogy Varga „piaci áron” bérli a házat.

Cementezettek

2010 óta a Fidesz folyamatosan igyekszik bebetonozni hatalmát. Így a választások után, annak eredményétől függetlenül, nehezen elmozdítható közjogi tisztségviselők hada marad pozícióban, akik kizárólag a jelenlegi kormánynak vagy a Fidesz-többségnek köszönhetik mandátumukat. Könnyen lehet, hogy kormányváltás esetén ezek a személyek a pozíciójukhoz kapcsolt formális és informális eszközeikkel akadályozni fogják az új kormányt.

Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.
Találatok: [248]  Oldalak:   <<  <  5 6 7 8 9 10 11 12 13 14   >  >>