K-Monitor Adatbázis

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.

A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.

Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.

A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.

A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.

2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.

A következő hetekben a felsőoktatásban is kezdetét veszi az idei tanév, látszólag változatlanul. Hogyan alakult át mégis az egyetemi oktatás nagy része szeptember elsejére? A 2018 óta folyó felsőoktatási modellváltás eredményeként az idei tanévre 38-ból összesen 5 állami fenntartású egyetem maradt országszerte – ezek is kizárólag Pest megyében. (...) Az új modell első nagyobb stratégiai együttműködését a Mészáros Csoport kötötte öt egyetemmel. (...) jelenleg kiszámíthatatlan, hogy hosszú távon milyen következményei lesznek a felsőoktatás ilyen típusú átalakításának.

A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót.

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.