K-Monitor Adatbázis

Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel. Sugárzása 2000 októberében indult Budapesten. A 61 millió forintos alaptőkéből Mészáros László 70 százalékkal, Heltai Péter 10 százalékkel, a Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs Rt. (a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég) pedig 20 százalékkal részesedett. 2002-ben a Willow 5 Vagyonkezelő Rt. (amely a könyvvizsgáló Mundweilné Csőke Éva tulajdona) 26,47 százalékos tulajdonrészesedésével a többiek részesedése csökkent. 2005-ben Mészáros kivásárolta Heltai Pétert és saját üzletrészét is az általa képviselt londoni székhelyű Achilles Trading Ltb.-be vitte át. 2006-ban a rádió elindította internetes hírportálját. 2008. március 12-én került a Nobilis Kristóf érdekeltségi körbe tartozó Central European Media & Publishing Zrt. (CEMP) 100%-os tulajdonába, a CEMP később Spéder Zoltán érdekelrségébe került. 2012-ben új, közösségi frekvenciára került a rádió mert az addigi frekvencia sugárzási díját nem tudta fizetni. Miután Spéder eladta médiaérdekeltségeit, így a CEMP-X Online Zrt.-t és az  Inforádió Kft., az Inforádió tulajdonosa Módos Márton 881 Media Invest Kft.-je lett. Módos 2001 óta az InfoRádió Kft. ügyvezetője, egyben 2002 júniusa óta a hírrádió, 2006-os indulása óta pedig a hírportál főszerkesztője is.  Bár Módosnak máig is erősek a Fidesz-kapcsolatai, részben annak is köszönhetően, hogy egykoron maga is képviselőjelöltje volt a mai kormányzópártnak, illetve az  első Fidesz-kormány idején az állami ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója volt, de az InfoRádiót alapvetően BBC-szerű, pártsemleges működésre törekvő rádióként tartják számon.

Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető.

Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től.

A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója. 2008-tól a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. Erről a posztról 2011. szeptember 4-én közös megegyezéssel, azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozott.

Kocsis István ellen a rendőrség büntetőeljárást folytatott a BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt. A büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. Kocsis Istvánt emellett 5 év börtönbüntetést szabott ki a Kúria 2019-ben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A vád szerint Kocsis 2006 és 2008 között hat társával együtt indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Kocsis végül 2023 őszén, 3 év 4 hónap letöltése után szabadult a kecskeméti “parkettásnak” nevezett büntetés-végrehajtási intézetből.