language

Lapok:

Inforádió highlight_off

Akták:

Kormány vs. Norvég Alap highlight_off

Inforádió

Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel. Sugárzása 2000 októberében indult Budapesten. A 61 millió forintos alaptőkéből Mészáros László 70 százalékkal, Heltai Péter 10 százalékkel, a Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs Rt. (a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég) pedig 20 százalékkal részesedett. 2002-ben a Willow 5 Vagyonkezelő Rt. (amely a könyvvizsgáló Mundweilné Csőke Éva tulajdona) 26,47 százalékos tulajdonrészesedésével a többiek részesedése csökkent. 2005-ben Mészáros kivásárolta Heltai Pétert és saját üzletrészét is az általa képviselt londoni székhelyű Achilles Trading Ltb.-be vitte át. 2006-ban a rádió elindította internetes hírportálját. 2008. március 12-én került a Nobilis Kristóf érdekeltségi körbe tartozó Central European Media & Publishing Zrt. (CEMP) 100%-os tulajdonába, a CEMP később Spéder Zoltán érdekelrségébe került. 2012-ben új, közösségi frekvenciára került a rádió mert az addigi frekvencia sugárzási díját nem tudta fizetni. Miután Spéder eladta médiaérdekeltségeit, így a CEMP-X Online Zrt.-t és az  Inforádió Kft., az Inforádió tulajdonosa Módos Márton 881 Media Invest Kft.-je lett. Módos 2001 óta az InfoRádió Kft. ügyvezetője, egyben 2002 júniusa óta a hírrádió, 2006-os indulása óta pedig a hírportál főszerkesztője is.  Bár Módosnak máig is erősek a Fidesz-kapcsolatai, részben annak is köszönhetően, hogy egykoron maga is képviselőjelöltje volt a mai kormányzópártnak, illetve az  első Fidesz-kormány idején az állami ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója volt, de az InfoRádiót alapvetően BBC-szerű, pártsemleges működésre törekvő rádióként tartják számon.

Kormány vs. Norvég Alap

Kormány vs. Norvég Alap

2014 tavaszán a KEHI a Miniszterelnökség utasítására kezdte el a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott szervezetek vizsgálatát, melynek végén több szervezetet feljelentett. A vizsgálatot a hivatalos kommunikáció miatt azért kezdeményezte – a látszat szerint – Lázár János, mert az NCTA-támogatásokat kezelő konzorcium egyik tagja, az Ökotárs Alapítvány esetében LMP-s kötődést és emiatt politikai elfogultságára utaló körülményeket véltek felfedezni. A KEHI-vizsgálat törvénytelensége miatt – mely az NCTA működésére vonatkozó nemzetközi megállapodásból következik – több más, Norvég Alap által támogatott szervezet visszautasította az adatszolgáltatást a KEHI részére, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke pedig hivatali visszaélés miatt feljelentést tett.

2014 augusztusában a KEHI vizsgálata során talált szabálytalanságok miatt sikkasztás gyanújával nyomozás indult az Ökotárs Alapítvány ellen, majd szeptember 8-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatást tartott az Ökotárs, illetve egy másik, Norvég Alap pályázatokat ellenőrző konzorciumi tag, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnak (DemNet) irodájában. (A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015 elején – helyt adva az Ökotárs panaszának  – kimondta a razzia törvénytelenségét.)

2014 őszén a KEHI költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál is feljelentést kezdeményezett, amely az érintett konzorciumi szervezetek adószámának felfüggesztését eredményezte. Pár hónappal később a bíróság döntésével a szervezetek visszakapták adószámukat, a nyomozást pedig 2015 őszén a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az Ökotárs Alapítvány és a többi, 17 vizsgált szervezettel szemben – a lezárult ügyészségi vizsgálat csupán adminisztrációs hibákat tárt fel a norvég pénzeket felhasználóknál. Később kiderült, hogy a KEHI-vizsgálatot eredetileg személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte

2015 decemberében Norvégia és Magyarország között paktum született a Norvég Alappal kapcsolatban; ebben a magyar kormány írásbeli garanciát vállalt, hogy nem éri atrocitás a norvégok által támogatott civileket. A 2014-15-ös forrásbefagyasztást követően 2016-tól ismét megkezdődtek a tárgyalások a két állam között, mivel azonban egészen a 2021-es határidőig nem sikerült megegyezniük abban, hogy a pályázók közül melyik szervezet legyen a független alapkezelő (a magyar kormány nem fogadta el, hogy a pályázaton legtöbb pontot elérő Ökotárs Alapítvány kapja a megbízást), a magyar állam végül 77 milliárd forint támogatástól esett el

A az így kieső Norvég Alap helyett a kormány 2021-ben egy új pályázati alapot hozott létre, a Városi Civil Alapot, melynek 4 milliárdos keretösszegéből jellemzően Fidesz-közeli szervezetek részesülnek.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Norvég alapok - Ombudsman: egyeztetni kell a norvég állammal a Kehi ellenőrzési hatáskörét illetően

Az ombudsman szerint mivel a magyar és a norvég állam mostani időszakra vonatkozó, a norvég alapokkal kapcsolatos szerződésében nem említik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) mint ellenőrző szervet, a két kormánynak egyeztetnie kell a szerződés értelmezéséről.
Találatok: [2]  Oldalak:   1