K-Monitor Adatbázis

Az InfoRádió Magyarország első hírrádiója, amely a hét minden napján 15 percenként jelentkezik friss budapesti, országos és nemzetközi hírekkel. Sugárzása 2000 októberében indult Budapesten. A 61 millió forintos alaptőkéből Mészáros László 70 százalékkal, Heltai Péter 10 százalékkel, a Mészáros érdekeltségébe tartozó Budapesti Kommunikációs Rt. (a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát működtető cég) pedig 20 százalékkal részesedett. 2002-ben a Willow 5 Vagyonkezelő Rt. (amely a könyvvizsgáló Mundweilné Csőke Éva tulajdona) 26,47 százalékos tulajdonrészesedésével a többiek részesedése csökkent. 2005-ben Mészáros kivásárolta Heltai Pétert és saját üzletrészét is az általa képviselt londoni székhelyű Achilles Trading Ltb.-be vitte át. 2006-ban a rádió elindította internetes hírportálját. 2008. március 12-én került a Nobilis Kristóf érdekeltségi körbe tartozó Central European Media & Publishing Zrt. (CEMP) 100%-os tulajdonába, a CEMP később Spéder Zoltán érdekelrségébe került. 2012-ben új, közösségi frekvenciára került a rádió mert az addigi frekvencia sugárzási díját nem tudta fizetni. Miután Spéder eladta médiaérdekeltségeit, így a CEMP-X Online Zrt.-t és az  Inforádió Kft., az Inforádió tulajdonosa Módos Márton 881 Media Invest Kft.-je lett. Módos 2001 óta az InfoRádió Kft. ügyvezetője, egyben 2002 júniusa óta a hírrádió, 2006-os indulása óta pedig a hírportál főszerkesztője is.  Bár Módosnak máig is erősek a Fidesz-kapcsolatai, részben annak is köszönhetően, hogy egykoron maga is képviselőjelöltje volt a mai kormányzópártnak, illetve az  első Fidesz-kormány idején az állami ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója volt, de az InfoRádiót alapvetően BBC-szerű, pártsemleges működésre törekvő rádióként tartják számon.

Az M6-os autópálya Érdi-tető - Szekszárd szakaszát a német Bilfinger Berger, míg a Szekszárd- Pécs szakaszát az orsztrák Strabag vezette koncesszió építette meg PPP konstrukcióban. Az átadás után a 2010 nyarán bekövetkezett özönvizet követő sztráda-rongálódások hívták fel a figyelmet a botrányos kivitelezésre és a szerződések visszáságaira. 2010. december végéig lezárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kezdeményezett átfogó felülvizsgálat az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszán: a tárca szerint általánosságban megállapítható, hogy az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. az építéskor a szerződés számos pontját megszegte.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  az autópálya-beruházásokról készített jelentése külön fejezetekben foglalkozik a négy alagúttal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása. Az ÁSZ megállapítása szerint a Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca nem vizsgált meg minden lehetőséget és körülményt, így nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek. 2012-ben az orsztrák Die Presse arról írt, hogy házkutatásokat tartottak a Bilfinger Berger német építőipari cég mannheimi központjában, valamint magyarországi, bécsi és pozsonyi leányvállalatánál korrupció gyanújával összefüggésben. A vizsgálatok középpontjában a magyarországi M6-os autópálya építési megbízása áll, a feltételezés szerint 2006-ban és 2007-ben kenőpénzek folytak annak érdekében, hogy a beruházás tető alá kerüljön.