K-Monitor Adatbázis

Vályi-Nagy Vilmos volt informatikai államtitkár meghallgatásával folytatódott a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a fideszes kémügy tárgyalása május 2-án. A továbbra is unalmas eljárás keddi napján a tanúk a kémügyre vonatkozóan nem tudtak mit mondani, az egészről a sajtóból értesültek.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Hunguard nevű, részben offshore hátterű céggel kapcsolatban, derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére adott. A bizottság zárt ülés keretében március végén kapott információkat az AH-tól arról a magáncégről, amely lényegében egyedül végezheti a közszolgáltató cégek számlázási rendszereinek, illetve a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek tanúsítását.

Mint arról már többször írtunk, a kormány nyári rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét. Viszont az auditot lényegében egyetlen magáncég végezhette, a Hunguard, amely Rogán Antal feltalálótársához, Csik Balázsékhoz kötődik. A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.

Az EMIR ügyében csütörtökön belengetett feljelentés lehetne egyszerű gyurcsányozás is, de sokkal több annál. Egy majdnem másfél évtizedes történetről van szó, ami a Medgyessy-kormány idejébe vezet vissza.

Bár a cégadatbázisokban még nem látszik, az MVMI Informatika Zrt. honlapján már Lazarovits Márk szerepel vezérigazgatóként. Lazarovits 2007 és 2011 között vezette a Synergon Informatika Zrt-t, az azóta megdőlt ügyészségi narratíva szerint ő töltötte volna meg a Hagyónak szánt nokiás dobozt. Mivel a sztori, és ezzel a vádirat kizárólag a harmadrendű vádlott Balogh Zsolt vallomásán alapult, a vallomás visszavonásával a Synergon vezér kikerült a Hagyó-ügyből. Csakhogy valamiért az ügyészség a Lazarovitsra tett terhelő vallomás és a vallomás visszavonása között eltelt két és fél évben egyáltalán nem nyomozott a Synergon-vezér ügyében, sőt, ki sem hallgatták.

A közműszolgáltatók és a teljes bankszektor mellett még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is az átláthatatlan tulajdonosi hátterű, mégis kormánykedvencnek számító Hunguard Zrt.-vel kötött szerződést. A vagyonkezelő is audittal bízta meg a céget, mégpedig elektronikus árverési felületüket vizsgálta – derül ki a Magyar Nemzet által megismert dokumentumokból.

A Rogán-körhöz sorolt offshore cég auditálta azt a rendszert, amely élesben csúnyán felsült – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az MSZP-s Tóth Bertalan kért ki.

Nem sok megfogható eredménye van a „DFT-csoport” működésének, ami pedig tárgyiasult, mint a „DFT-eseményközpont”, az leginkább kifejezett kudarc. Cikksorozatunk utolsó részében az adatok elemzése révén az egyedi esetek leírható rendszerré állnak össze.

Egy évvel a feljelentés után elindult a nyomozás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara félmilliárdos honlapja ügyében.

A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég “meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.