K-Monitor Adatbázis

Az ügy azért pikáns, mert Takács Katalin informatikai rendszerekről tart órát, miközben az MBVK rendszere ezer sebből vérzik.

Évek óta új szoftvert kellene használnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, mégis a régivel dolgoznak, amelyről tudják, hogy elavult és sebezhető. Pedig milliárdokért készült egy új, csak nem fizették ki teljesen, így most pereskednek. A Schadl György vezette kar történetének legdrágább beszerzése után kutatva felbukkant Völner Pál, Rogán találmányos cége, a szerverterembe pedig betört a víz.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyolc év alatt több mint 15,5 milliárd forintért szerződött különböző cégekkel, derül ki abból a szerződéslistából, amelyet a hvg360 bíróságon perelt ki. Jelentős megbízásokat kapott több NER-es “udvari szállító” is, feltűnik a cégek körül Habony Árpád egy rokona, Orbán Győző egy ismerőse és birkózótársa, itt van egy jól ismert Balásy Gyula-cég, de még a Rogán "találmányáról" elhíresült Hunguard is.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.

Csaknem másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt, majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról. Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit és az orvosok kötelező tagságát két nap alatt eltörölték, az előzetes letartóztatásban ülő Schadl György a mai napig a végrehajtói kar elnöke lehet. Sőt, a kormány Gulyás Gergely állítása szerint még csak nem is foglalkozott az elmúlt hónapokban a végrehajtói rendszer finomhangolásával; nem látnak rendszerhibát, és Varga Judit felelőssége sem merült fel a helyettese korrupciós ügyében. Orbán Viktor pár hete azt mondta, szívesen fogadnak javaslatokat a végrehajtói rendszer átalakítására, a kormánypárti képviselők azonban tárgyalni sem hajlandóak az ellenzék indítványait.

„Az informatikai rendszer jelen működésében rejlő kockázatok mértékét nem lehet pontosan behatárolni, mindenesetre figyelembe véve a végrehajtók által kezelt adatok mennyiségét, minőségét és jellegét, és azt a tényt, hogy a végrehajtóknál mindezen adatok összekapcsoltan, személyhez rendelten elérhetőek, akár nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet.” Egyebek mellett ez a megállapítás is szerepel abban a jelentésben, amit 2016 őszén készített a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) megbízására.

A hazai végrehajtói rendszert 2015-ben alakította át a kormány. A végrehajtók emlékei szerint a kinevezések, a helyettesítések, a szükséges képzettség megszerzése, a végrehajtókkal kapcsolatos tévés és brosúrás ismeretterjesztés, továbbá az informatika körül már szinte az új rendszer hajnalán furcsaságok jelentkeztek.

Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszter­helyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.