A Schadl György vezette végrehajtói karral is milliárdos szerződéseket kötő, rendkívüli karriert befutó Magno Studio csillaga a jelek szerint leáldozott, a cég tulajdonosának azonban valószínűleg nincs miért aggódnia. Horváth László új érdekeltsége milliárdos állami támogatással épít gyárat Marcaliban, hogy műtéti szettekkel lássák el az egészségügyi intézményeket.
Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.
Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.
Hétfőn a városháza előtti tüntetés, kedden pedig lakossági fórum volt Győrben, a megyeszékhely ipari parkjának Győrszentiván városrészt érintő bővítése miatt. A tiltakozás oka, hogy a hivatalosan meg nem erősített (de nem is cáfolt) hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Az erre reagáló transzparenseken Győrszennyivánra, Gyárszentivánra, valamint Dézsi Csaba András kormánypárti városvezető után Dézsilandra keresztelték át a városrészt.
Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés. Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.
A paksi atomerőmű bővítésére hivatkozva az év elején bősz terjeszkedésbe kezdett a paksi ipari park. Az állami tulajdonba került cég, amelyet februárban PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-vé kereszteltek át, az utóbbi hónapokban több mint 4,3 milliárd forintot költött el új területek felvásárlására.
